Idegesen kezdtek a miniszterelnök-jelöltek a tévévitában, a kezdeti idegességet Gyurcsány Ferenc esetében az energikus támadás, a számok sorjázása váltotta fel, míg Orbán Viktor a szokottnál kevésbé magabiztosan válaszolt, fejtette ki véleményét - nem annyira a számok, mint inkább az emberek nyelvén akart beszélni, amikor többször is hangoztatta, mindenki gondolja meg, jobban él-e, mint négy éve. A szópárbajban igazi újdonságok nem hangzottak el, a kampányban hallható ígéreteket, a hetek óta sulykolt politikai programokat, jelszavakat összegezték a tévévita részvevői - értékel a Népszabadság. A Magyar Nemzet arrogánsnak és kioktatónak ítélte Gyurcsány stílusát.

Orbán 90 évig konzultált?

Az egymással szemben álló jelöltek, elsősorban a kormányfő „egészpályás letámadása” miatt szóváltásokba is keveredtek. Gyurcsány többször is számokkal vitatta a Fidesz tételeit a gyógyszerek vagy a földgáz árának emelkedéséről, s kétségbe vonta Orbán azon többszöri állítását, hogy 3,2 millió emberrel konzultált volna, mint mondta, ez kilencven évig tartott volna, ha csak öt percet beszélt minden kérdezettel. A témák zöme gazdasági jellegű volt, így többször ismételte magát a két politikus. Igyekeztek szembesíteni egymást a másik kormányzásának eredményeivel, illetve a programokban megfogalmazott ígéretekkel. Most sem derült azonban ki, hogy a magyar gazdaság gyenge pontjának számító költségvetési hiányt miként csökkentenék.

Végveszély, végvár

Az adókról és a költségvetés helyzetéről Orbán Viktor kifejtette, nem csak az árban, hanem az államadósságban is úszunk. A Fidesz elnöke elmondta, felelőtlenség ilyen helyzetbe hozni az országot, az embereknek pedig joguk van ahhoz, hogy valós számokat ismerhessenek meg az adósságállományról. Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökéhez szólva úgy fogalmazott, „elképesztő, hogy végveszélyt ecsetelget”, majd Orbán Viktor fizetésén próbálta meg levezetni, hogy az MSZP adócsökkentési politikája révén ő is a kormányváltás egyik nyertese, hisz neki is több maradt a borítékjában.

Lesz 14. havi nyugdíj

Orbán a gazdasági növekedés serkentését, új munkahelyeket, teljes foglalkoztatást, radikális adó- és járulékcsökkentést, újdonságként százezer forint feletti minimálbért, 14. havi nyugdíjat ígért, s elzárkózott a megszorításoktól, még az elosztó rendszerek reformjának taglalását is kerülte, mint mondta, nem ezekkel van baj, hanem a termelési rendszerekkel. A munka, család, otthon szlogenjét használva védelmet ígért a gyógyszer- és energiaárak emelkedésével, a monopoltőkével szemben. Ugyanakkor kisebb bürokráciát, kevesebb politikust ígért, bár jelezte, Budapest Fejlesztési Minisztériumot hozna létre. Gyurcsány kétségbe vonta ezek kivitelezhetőségét, rámutatván arra, hogy mindez 1998 és 2002 között sem valósult meg, a járulékcsökkentés nyomán nem keletkezett több munkahely, éppen ellenkezőleg, kevesebb bejegyzett állást tartottak nyilván.

Mikola, Mikola, Mikola

Az egészségügy témájában különösen élesen csaptak össze a nézetek. Gyurcsány azt követelte, hogy Orbán vonja vissza a gyógyszerfelírási díjjal, illetve a kórház-privatizációval riogató kampányát, mert ilyen szocialista terv nincs. Sőt, szerinte Mikola István akar privatizálni. A miniszterelnök kijelentette, hogy a KDNP programjában is az áll, hogy a kórházakat privatizálni kell. (Semjén Zsolt, a KDNP elnöke utóbb ezt cáfolta.) Orbán a kórházak állami kézben tartása mellett tört lándzsát, és felhívta a figyelmet a rossz finanszírozási helyzetre.

Pártelnökök és politológusok: Gyurcsány meggyőzőbb volt

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Gyurcsány Ferencet látta meggyőzőbbnek, felkészültebbnek a vita során. Ami a miniszterelnök MSZP-s oktatási tárcára tett megjegyzését illeti, Kuncze korainak nevezte a személyi ügyek felvetését, hiszen, mint fogalmazott, előbb meg kell nyerni a választásokat. Azt azonban leszögezte, hogy az oktatási reformot folytatni kell. Láthattunk egy túlpörgött, néha agresszívan érvelő miniszterelnököt, aki előnyétől megittasodott. A másik oldalon viszont láthattunk egy olyan ellenzéki pártvezetőt, aki a konzervatív jobbközép elhivatottságú embereknek nem tudott meggyőző alternatívát adni - mondta a vita után Dávid Ibolya.

Tartalomhoz a forma

Gyurcsány Ferenc lendületesebb, optimistább és racionálisabb, Orbán Viktor megfáradtabb, szomorkásan színtelenebb, kritikusabb volt a vitában - vélik politológusok. Szinte lehetetlen megmondani, melyik stílus és érvrendszer hatott jobban a bizonytalanokra. Orbán Viktornak a tőle már sokszor hallott kampányprogramon túl nemigen sikerült új elemekkel előrukkolnia. Gyurcsány Ferenc jóval ügyesebben és bátrabban érvelt, jól bánt a számokkal, adatokkal, tényekkel, és új, eddig még nem hallott elemeket is felvonultatott. Gyurcsány gondolatai, modora, öltözködése elsősorban a középosztályhoz, s az értelmiséghez szólt, Orbán vitastílusa és megjelenése főképp a fiatalokat, s a hátrányos helyzetűeket szólította meg, alapvetően azok érzelmeire hatva. Gyurcsány Orbánnal vitatkozott, Orbán viszont a nézők felé fordulva a közönséget közvetlenül akarta meggyőzni. Orbán volt a kis ember, akit "fikáztak", kérdés, hogy ez nem hoz-e számára empátia-voksokat.