Két éven belül másodszor fenyegeti az államcsőd Belaruszt, s a botrányos választások miatt a korábbitól eltérően nemigen remélheti, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió megint kisegíti, igazán csak az oroszokban bízhat − írta a The Moscow Times. A minszki jegybank honlapja szerint veszélyesen lemerült az ország valutatartaléka: hat hónap alatt 6 milliárd dollárról 3,7 milliárdra csökkent. A teljes küladósság pedig meghaladja a 30 milliárd dollárt, aminek több mint harmada államadósság. A helyzet 2009 nyarára emlékeztet, amikor Oroszország 2 milliárd és az IMF 3,5 milliárd dolláros hitele húzta ki Belaruszt a pénzügyi válságból. A politikai helyzet azonban azóta drasztikusan megváltozott, így nem valószínű, hogy Moszkván kívül bárki kész lehet az Európa utolsó diktátorának tekintett Alekszandr Lukasenko (képünkön) segítségére sietni.

A jegybank a múlt héten jelentette be, hogy hagyja szabadon lebegni a belarusz rubel árfolyamát, ami fokozta a leértékeléssel és a politikai nyugtalansággal kapcsolatos félelmeket, miközben az emberek sorban álltak a külföldi valutákat árusító pénzváltóknál. A cégek csak egyetlen napig vásárolhattak szabadon valutát. Amikor az árfolyam már több mint 60 százalékkal meghaladta a hivatalosat (az 1 dollár=3048 belarusz rubel helyett 5000-re emelkedett), a jegybank leállított minden tranzakciót − számolt be a varsói Rzeczpospolita. Ez jelentős zavarokat okoz, mivel a belarusz vállalatok kötelesek valutabevételüknek minimum 30 százalékát a tőzsdén eladni. A lengyel lap szerint az egyetlen kiút a jelentős állami vagyon nagy részének privatizálása, amit már alig várnak az orosz cégek.

A helyzet elsősorban abban különbözik a korábbitól, hogy a tavaly decemberi elnökválasztás után, amit zsinórban negyedszer nyert meg Lukasenko, miközben rendőrsége brutálisan leszámolt ellenzékével, 180 fokos fordulatot vett a Fehéroroszországgal kapcsolatos nyugati politika. Miután a diktatúra évtizedes karanténban tartása nem hozott eredményt, a Nyugat a lassú közeledéssel és nyitással próbálkozott, s a rezsim is tett lépéseket ebbe az irányba, de a választás körüli események azt bizonyították, hogy a minszki vezetés egyáltalán nem kész az ország demokratizálására. A nyilvánvaló csalások és az ellenzékkel szembeni drasztikus fellépés lehetetlenné tették a közeledési politika folytatását, így az Európai Unió arra kényszerült, hogy befagyassza Belarusz külföldi vagyonát és ismét korlátozza a rezsim vezető személyiségeinek beutazását.

A kapcsolatok még feszültebbé váltak azt követően, hogy Lukasenko közvetve azzal vádolta a Nyugatot, hogy az állt a 13 halálos áldozatot követelő április 11-iei minszki metrómerénylet mögött. A múlt héten a parlamentben az ország helyzetéről tartott beszédében azt állította, hogy az országot sújtó szankciók és a bombamerénylet egy a Belarusz ellen irányuló külföldi összeesküvés részei. Szerinte a merényletet az tette lehetővé, hogy a kormány túl sok "felesleges" demokráciát engedett meg, amelytől mint mondta, undorodik.

Míg a Nyugat saját költségvetési problémái, Görögország, Írország és Portugália megmentésének terhe alatt nyög, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy kétszer is meggondolja, segítsen-e Fehéroroszországnak, az oroszok úsznak az olajdollárokban. Moszkva idei terven felüli olajárbevételét több mint 51 milliárd dollárra becsülik. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter máris bejelentette, hogy egy hónapon belül befejezik a tárgyalásokat egy 2,7 milliárd dolláros gyorshitel nyújtásáról, amiből 1,7 milliárd az oroszok által vezényelt 10 milliárd dolláros válságkezelő Eurázsiai Együttműködési Alapból jönne. A támogatás mögött Moszkvában jelentős politikai erők állnak, amelyek általában azzal érvelnek, hogy nem Lukasenkónak, hanem a belarusz népnek nyújtanak segítséget.

Az oroszok mellett számításba jöhet Kína is, amely már korábban kilátásba helyezett egy összesen 16 milliárd dollár értékű, hosszú távú hitelcsomagot. Azt sem lehet kizárni, hogy két további segítő is szóba jöhet, amelyekkel az utóbbi években igen jó kapcsolatokat építettek ki − Irán és Venezuela.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szerint Belarusz mélyre ható strukturális reformok nélkül stagnálásra van ítélve, amelyek válságba sodorhatják politikai rendszerét. A legnagyobb probléma a magánszektor alacsony aránya a gazdaságban, az orosz piacokra alapozó export, a kormány hitelprogramjainak nem piaci alapja és a politika kiszámíthatatlansága − írta a minszki Telegraf.