A közlemény szerint a kilenc alkotmánybíró a reform egyes – másodlagos fontosságú – elemeit eltávolította, a 36 cikkből hatot, de a legvitatottabb elemét, a korhatáremelést jóváhagyta.

Az alkotmányossági vizsgálat volt az utolsó lépés a törvény kihirdetése előtt, amelyet így már a hétvégén megtehet a köztársasági elnök. Emmanuel Macron még a döntés előtt hivatalába hívta keddre a szakszervezetek vezetőit a három hónappal ezelőtt megszakadt párbeszéd újrakezdésére.

Az alkotmánytanács ezzel párhuzamosan elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot a kormány reformjának megakadályozására.

A baloldali ellenzéki pártok jelezték: a döntés ellenére folytatják a tiltakozó megmozdulást, s arra kérték Emmanuel Macron államfőt, ne hirdesse ki a törvényt. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy vélte, hogy „a nyugdíjreform politikai sorsa még nem pecsételődött meg”.

 

Nem tette zsebre a kormány, hogy felemelte a nyugdíjkorhatárt

Folytatódtak Franciaországban a nyugdíjreform elleni utcai tiltakozások. Március közepén a tüntetők barikádokat emeltek, kukákat gyújtogattak.

A hagyományos jobboldal vezetője, Eric Ciotti viszont arra szólított fel „minden politikai erőt”, hogy fogadja el a döntést, jóllehet szerinte „egyes cikkek törlése (a törvényből) a kormány módszerének hibáit szankcionálja”.

A titkosszolgálatok előre jelezték: pénteken az alkotmánytanács döntését követően, függetlenül annak tartalmától, több helyen számítanak azonnali megmozdulásokra, helyenként zavargásokra is.

A párizsi prefektúra minden tiltakozást betiltott az alkotmánytanács épülete előtt csütörtök délután 4 óra és vasárnap reggel 6 óra között, a szomszédos épületben található Comédie Francaise színházban az előadás péntek este elmarad. Párizsban a szakszervezetek felhívására a városháza előtti téren több száz tiltakozó együtt várta a döntés kihirdetését, amelyet hangos nemtetszéssel fogadtak.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti úton történő bevezetését. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.