Június végén a kórházak adóssága a május végi 22 milliárd forintról 24,9 milliárd forintra ugrott, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint. Úgy emelkedett közel hárommilliárd forintot a kifizetetlen számlák végösszege, hogy a magyar egészségügy a legnagyobb jóindulattal is csak takaréklángon üzemel, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, a legnagyobb orvostechnikai beszállítókat tömörítő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. 

Az államkincstár adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 581 intézményből valamennyi teljesítette kötelezettségét. Összes 269 adóssággal rendelkező intézményt tartották nyilván, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 109 intézmény rendelkezett.

A legnagyobb tartozást a fővárosi kórházak közül az Észak-Közép-Budai Centrum Kórház halmozta fel, több mint 2,2 milliárd forintra rúgó kifizetetlen számlái vannak, a vidéki csúcstartozó kórház pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 1,3 milliárd forintos tartozással.

 

Év végére 50 milliárdos tartozást vizionálnak

Rásky László szerint, ha a négy orvosi egyetem adósságát is hozzáadjuk a június végi számlákhoz, akkor a tartozások összértéke eléri a 30 milliárd forintot. Az orvosképző egyetemek tavaly augusztus óta alapítványi formában működnek, ezért nem szolgáltatnak adatot az államkincstár felé. Ugyanakkor az ő adósságaikról is lehet információt szerezni: egy közelmúltbeli konferencián például Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója vetített egy ábrát, amelyből kivehető volt az orvosegyetemek tartozása is.

A szakember szerint a fekvőbeteg ellátásban is elindult a nyári szabadságolások időszaka, emiatt is minimális az elektív (előre tervezett) ellátás az intézményekben, miközben a koronavírus-járvány előző hulláma is már régen lecsengett. A finanszírozás problémáit sorolva kiemelte: nem egy helyen a bértömeg összege magasabbra rúg, mint amekkora átlagfinanszírozást kapnak a betegellátók, valamint a kórházak ipari fogyasztók és a rezsiköltségeik is megugrottak. A központosított beszerzés sem jelent feltétlenül spórolást: a takarítási szolgáltatás monopolizálását követően van olyan intézmény, ahol a takarítás költsége a duplájára nőtt.

Virtuális pénzek

A közel négyezer kórházi beszállítónak így év végére akár ötvenmilliárd forint összegű tartozást vizionál a szakember. Azért is, mert annak ellenére nem születtek meg a megfelelő korrekciós döntések, hogy az országos kórházfőigazgató a 2019. évi adósság alapján konkrétan felmérte, hol és milyen okok miatt keletkezik adósság az intézményrendszerben - mondta a szakember.

Rásky László felidézte, hogy több orvoskonferencián, például Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy tavaly a költségvetés gyógyító-megelőző kasszájának a maradványa november végén 88,9 milliárd forint volt és nem értik, hogy ezt miért nem osztották szét az intézmények között. 

A szakember szerint november végén valóban volt ekkora „virtuális” maradvány a költségvetésben. Ez azonban elsősorban egy nagyvonalú tervezésnek volt köszönhető. Az idei évben például sokkal feszesebb a gyógyító-megelőző kassza: Rásky László számításai szerint az első hathavi időarányos maradvány mindösszesen 9,8 milliárd forint a 2167 milliárd forint előirányzathoz képes, mivel június végéig 1073,8 milliárd forint volt a tényleges felhasználás.