A leépítések jelenleg elsősorban az autóipart és a gépgyártást érintik, de azt várhatóan az építő- és építőanyag-ipar sem kerülheti el. Az egy-egy térséget érintő foglalkoztatási krízisek kezelésére - munkahelymegtartó, -bővítő támogatásokra - az SZMM a gazdasági tárcával közösen regionális pénzügyi alapok létrehozásán dolgozik. A források java részét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének maradvány összege, mintegy 50 milliárd forint, illetve a decentralizált alaprészéből, a munkaügyi központoktól átcsoportosítható nagyjából 10 milliárd forint adja, de szükség esetén megoldható a képzési alaprész mintegy 1,5 százalékának, 20-30 milliárd forintnak az átcsoportosítása is. Bővítenék az uniós források felhasználási lehetőségeit, és javítanák a hatékonyságát is.

A jelenleg is rendelkezésre álló források felhasználásának átalakításával próbálja megoldani a kormány a rendszeres szociális segélyben részesülők visszavezetését a munkaerőpiacra. Az Út a munkához program jövő áprilistól fordul élesbe. A program egyik legfontosabb eleme, hogy a rendszeres szociális segély megállapításának rendszere nem, csak a jogosultak köre módosulna. Mintegy 100 ezren továbbra is megkapnák az ellátást.

A munkaképeseknek közfoglalkoztatást ajánlanak fel. Az alacsony iskolai végzettségű 35 év alattiak csak képzésben való részvétel (a nyolc osztály megszerzése vagy hiányszakmára képző tanfolyam) mellett kaphatnának segélyt. Minderre 51,4 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 45,4 milliárdot fordíthatnak majd az önkormányzatok a közfoglalkoztatás finanszírozására, de elindítják a központi közmunkaprogramokat is.

Félő, hogy egyes önkormányzatok így sem vállalják a rendszeres szociális segélyezettekkel való konfliktust vagy a közmunka szervezésével járó vesződséget, és inkább tovább fizetik a nagyobb települési önrészt feltételező, a közmunkaprogrammal nem kiegészített segélyt - állítja Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója. Szerinte szükség volt a segélyezési rendszer átalakítására, de a program gyenge pontjának tartja, hogy nem világos, kinek kellene eldöntenie, közölnie a jelenlegi segélyezettekkel, hogy a jövőben dolgozniuk vagy tanulniuk kell. Az eddigi tapasztalatok szerint kérdéses a célzott járulékkedvezmények hatásossága és a képzések hatékonysága is.