A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Ezzel véglegesen eltűnnek a már amúgy is visszaszorult, tisztán fedezet alapú konstrukciók. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.

A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Szakértők szerint gond viszont, hogy a magánadósságokat teljeskörűen nyilvántartó adatbázis (pozitív adóslista) nélkül sokszor nem látszik majd, mennyi is a valóban szabadon terhelhető jövedelem. A bankok egyébként várhatóan jól tudnak majd alkalmazkodni az új szabályokhoz, hiszen a törlesztésnek általában a jövedelem 40 százalékában megszabott felső határát kell úgy alakítani, hogy az az említett "diszkontot" is elviselje.

Az új rendelet nem elviselhetetlen mértékben korlátozza az ingatlan-jelzáloghitelek, illetve a lízing mértékét sem. A fedezethez képest 75 százalékban maximalizálták a forint, 60 százalékban az euró, s 45 százalékban az egyéb devizában adható hiteleket. Lízingnél ezek az arányok 80, 65 illetve 50 százalékban lettem maximalizálva.

A piacon jelenleg általában hasonló határokat alkalmaznak a bankok, komolyabb csapás csak azt a kevés intézményt érheti, amelyek még hajlandóak svájci frankban hitelezni. Az előírások így sokkal inkább arra az időszakra szólhatnak, amikor a bankoknál ismét megindul a hitelexpanzió.

Az elfogadott szabályok ugyan jóval puhábbak annál, mint amit eredetileg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javasolt, de Simor András elnök érzékelhetően nem elégedetlen. Az MTI-Econak adott év végi interjúban kifejtette: a lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet tartalmazza az MNB eredeti javaslatának legfontosabb elemeit.

A szabályozás elősegítheti, hogy a devizajövedelemmel nem rendelkező háztartások jobban végiggondolják a devizahitelek árfolyamkockázatait és megfelelő tartalékaik legyenek az árfolyam gyengülése esetén is a magasabb törlesztések teljesítésére, illetve a fedezetekben is kellő tartalékok legyenek.