A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi. 2009-ben 3,2 millió külföldi vendég 9 millió vendégéjszakát töltött el a keres­ke­­del­mi szál­lás­he­­lyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest - jelentette a KSH. A vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország és Len­gyel­ország) csak az osztrák vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett az előző évhez képest, míg a többi országból érkezőké csökkent. Többen érkeztek viszont Belgiumból, Olaszországból, Csehországból, Szlovákiából, Kínából, Izraelből, Kanadábl és - 50 százalék feletti növekedéssel - Szlovéniából is. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban minden ka­te­­góriában mér­sék­lő­dött az eltöl­tött ­éj­szakák száma.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3,8 millió belföldi vendéget és 9,3 millió bel­föl­diven­­dég-éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 7 százalékkal csökkent. A bel­föl­di­ven­dég-for­galom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában 2008-hoz viszo­nyítva, pan­ziók esetében 14 százalékos elmaradás következett be.

A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezők együttes aránya 29 százalék, ennek a piaci szegmensnek a vesztesége nagyobb az átlagnál. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetően 2009-ben a szállodai ven­dégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.

Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el. 2009-ben a leg­na­gyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál figyelhető meg (57 százalék), bár kapacitás­kihasznált­ságuk 4 szá­­zalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttől.

A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jelle­mezte.

A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - 2 százalékos infláció mellett - folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák brut­tó átlagára 14 944 fo­rint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6423 forint volt.

Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya kö­vet­keztében erősen függött a hektikusan (264-316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól. A forint az utóbbi négy évben az év nagy részében és éves átlagban is 2009-ben volt a leggyengébb.

A turisztikai főidényben (július) a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2830 volt, kiadható férőhelyeinek száma 4 százalékkal elmaradt az előző évitől, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férőhellyel bővült.

Az üdülési csekk forgalomgeneráló hatását jellemzi, hogy abból a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelő összeget váltottak be, ami  szakértői becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékű, és 2008-hoz képest 7 százalékos folyó áras növek­ményt jelentett.


QP | Quality Placement