A férj és a feleség baráti, valamint üzleti kapcsolatban állt egy magánszeméllyel, akinek pénzre lett volna szüksége. Azt találták ki, hogy a férj és a feleség tulajdonában lévő lakásra hitelt vesznek fel és azt tovább adják a barát-üzlettársnak.

A probléma csak az volt, hogy a lakástulajdonosoknak nem volt munkahelyük, így bankhoz nem fordulhattak, de a barát-üzlettárs felhajtott egy magánszemélyt, aki hajlandó volt kölcsönt adni nekik. El is mentek egy ügyvédhez, aki szerződésbe foglalta a következőket: a magánszemély 7 millió forint kölcsönt ad a férjnek és a feleségnek, fél évre, évi 14 százalékos kamatra. Emellé kötöttek egy olyan szerződést is, amely vételi jogot biztosít a kölcsönbe adónak a kölcsönbe vevők lakására, amennyiben azok nem fizetnének.

A lakás 9 millió forintot ér, így ha nem fizetnek, akkor a kölcsönbe adott 7 millió és további 2 millió fejében övé lesz a lakás. Mindezt megismételték egy közjegyző előtt is, aki szintén okiratba foglalta a megállapodást. Erre azért volt szükség, mert a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkel látható el és a hitelezőnek nem kell pereskednie a végrehajtás előtt.

A törlesztés elmaradt

Mégis per lett az ügyből, de előtte annyi történt még, hogy egy autópálya parkolóban az adósok átadtak a hitelezőnek egymillió forintot, amelyről két elismervény is készült. Az adósoknál lévőn - az átadott egymillió mellett - szerepelt az is, hogy eddig összesen 5,5 milliót fizettek, míg a hitelező elismervénye csak az átvett 1 milliót tartalmazta.

Miután az adósok nem fizettek, a hitelező nem a vételi jogát érvényesítette a lakásra, hanem a közjegyzővel záradékoltatta a szerződést és a végrehajtóra bízta a behajtást. Az adósok azonban bírósághoz fordultak, kérve a végrehajtás felfüggesztését. Előadták, hogy valójában csak 5 millió forintot kaptak a hitelezőtől és azt vissza is fizették, tehát nem jár neki már semmi. A hitelező viszont a szerződéseket és az egymilliós átvételi elismervényt lobogtatta.

Az elsőfokú bíróság úgy vélte, hogy az adósoknak kell bizonyítaniuk az állításukat, de ez elmaradt, így fizetniük kell. Erre az álláspontra helyezkedett - immár jogerősen - a másodfokú bíróság is, amit a Kúria a felülvizsgálat során szintén megerősített.