Évek óta visszatérő problémája az agráriumnak a vízkészlet kezelése. A tavaszi és őszi időszakot jellemző bő vizes időszakok, áradások esetén nem sikerül felfogni az ilyenkor keletkező többletet, a nyári időszakokat sújtó aszályok időszakában pedig nincs azonnali vízkészlet a kárt enyhítő intézkedések megvalósítására.

Az ágazat stratégiai feladata az öntözéses gazdálkodás megteremtése

A vízzel gazdálkodnunk kell, mivel Magyarországra kevesebb víz folyik be, mint amennyi tőlünk távozik – ezt nyilatkozta az elmúlt napokban az agrárminiszter az Indexnek.

Nagy István szerint az ágazat egyik stratégiai feladata az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A szakminiszter azt mondta, a gazdák szándéka alapján 400-500 ezer hektáron lenne erre szükség.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérnökeivel tervezzük azokat a nyomvonalakat, a csatornákat, a tározó tavaknak a létét, amelyek lehetővé teszik azt, hogy bővíz idején megtartsuk a vízkészletet. Továbbá, nem mehetünk el az ivóvízbázis védelme mellett sem, ezért az öntözést nem a felszín alatti vizekre, hanem a felszín feletti bővizek idején betározott vízkészletre kell alapoznunk

– mondta nyilatkozatában az agrárminiszter.

Nagy István szerint a téli csapadék hiánya aggodalomra ad okot, tavaly a Duna vízszintje 40 százalékkal, a Tiszáé 60 százalékkal volt kevesebb. Meglátása szerint a Tisza vízszintjét körülbelül Csongrád alatt kellene megemelni, hogy ne vákuumként hasson a környező területekre és kiszippantsa a talajvizet, hanem sokkal inkább a kapillaritás elve alapján juttassunk vizet a környező földekbe.

El vagyunk maradva az öntözésfejlesztés területén

A klímaváltozás miatt hazánkban manapság nehezen képzelhető el egyebek mellett sikeres kertészet, kukorica-, vetőmag- és fehérjenövény-termesztés öntözéses gazdálkodás nélkül. Vízkészletünk lenne hozzá elég, azonban a termőföldjeink csupán 1,5 százalékát öntözzük, miközben az uniós átlag kicsivel marad 10 százalék alatt

– ezt írta az agrárszektor.hu Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárkamara elnökének nyilatkozatára hivatkozva.

A kamara elnöke szerint a mezőgazdaság kára a csapadékhiány miatt 40-250 milliárd forint között alakult korábban hazánkban, tavaly azonban meghaladta a 300 milliárdot.

Győrffy Balázs nyilatkozatában kitért arra is, hogy az agrárkamara és a MAGOSZ közösen készített egy vízgazdálkodást érintő javaslatcsomagot. Ebben szerepel a vízkínálat további fejlesztése, amely nagyjából 1,2 millió hektáron javíthatja az éghajlati szélsőségekkel szembeni ellenállást, valamint legalább 300 ezer hektáron biztosíthatja az öntözéshez a vízszükségletet.

Mindezeken túl javasolják a hazai vízkapacitások növelését, a csatornák fenntartáshoz a szükséges források biztosítását, valamint a termelők számára a víz kiszámítható áron történő szolgáltatását és a csatornafejlesztések finanszírozását is.

Milyen a hatékony öntözőrendszer?

A mezőgazdaság legnagyobb költségtényezőjéről van szó. Egy kis veszteség az évek során tízmilliókba kerülhet egy átlagos gazdaságban – ezt már Szilágyi János agrármérnök nyilatkozta az agraragazat.hu oldalon.

A szakember számítása szerint egy hektár 1 mm vízzel történő öntözése 1000–2000 Ft nagyságrendileg. 2020-ban és 2022-ben is 100–200 mm csapadék vagy öntözővíz az ország nagy részén szükséges lett volna.

Az agrármérnök úgy látja, a legfontosabb az összefogás lenne, társulás vagy öntözőközösség létrehozása a cél érdekében.

Az észak-olasz öntöződob-gyártó cégnél tett szakmai látogatása során megcsodálhatta azt a nagy, közepes, kisebb, még kisebb ágakból álló összefüggő csatornarendszert, amely gravitációs elven mindenféle gigantikus szivattyúk nélkül üzemelt.

Ezek létrehozásának legfontosabb következménye, hogy sok száz kilométeren át gyakorlatilag kármentes volt a határ, és a mezőgazdasági termelés hatékonysága is jelentősen növekedett.