Egy 2012 januárjától hatályos alaptörvény szerint a bírákra is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna, vagyis a jelenlegi hetven helyett legkésőbb a 65. életévük betöltésekor távozniuk kell. A fideszes Lázár János és Varga István által jegyzett előterjesztés szerint azonban jövőre már a 62. életévüket betöltő bíráknak is nyugdíjba kellene vonulniuk.

A nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történt emelésekor született átmeneti szabályok szerint 62 esztendősen utoljára 2012-ben mehetnek nyugdíjba a munkavállalók, s a korhatár 2020-ra éri el a 65 évet. A bírák álláspontja szerint ez utóbbi tekinthető az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak, és az átmeneti időszakot csupán azért iktatták a rendszerbe, hogy a korhatár emelkedése miatt mindenkinek kellő felkészülési időt biztosítsanak. A kedvezmény igénybevétele egyébként nem kényszer, csupán lehetőség - érvelnek sokan.

A fideszes képviselők javaslata szerint azonban a bíráknak kötelezően nyugdíjba kell menniük; akik már betöltötték a 62. életévüket, azoknál január 1-jén, akik jövőre töltik be, azoknál július 1-jén indulna a hathavi felmentési idő. Emiatt 2012-ben több mint 270 főnek kellene távoznia, ami a teljes bírói kar csaknem tíz százalékát jelenti. Miután zömében vezetőkről, illetve nagy tapasztalattal rendelkező emberekről van szó, a bíróságokon működési zavarokra, egyes perek elhúzódására lehet számítani.

Lázárék javaslatához képest közben a fideszes Rubovszky György is javasolt egy módosítást, miszerint jövő januártól csak azok felmentését kezdeményeznék, akik már a 65. életévüket is elérték. Ha valaki ennél fiatalabb, de 2012 végéig betölti a 62. évet, annak a felmentését július 1-jével kezdeményeznék.

A Népszabadság információi szerint, amennyiben az eredeti előterjesztést vagy akár annak a Rubovszky-féle javaslattal módosított változatát fogadják el, a bírák bizonyosan benyújtják az Alkotmánybírósághoz (AB) a már elkészült beadványukat. Ebben a lap szerint egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre történő azonnali leszállítása sérti az emberi méltóságot.

Ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy olyan, jogszabályban szavatolt tulajdoni várománytól - vagyis az illetménytől -fosztják meg őket, amelyet korábbi Ab-határozatok szerint alkotmányos védelem illet meg. Emellett felvetik, hogy a nyugdíjkorhatár változására nem biztosítanak gyakorlatilag semmilyen felkészülési időt.

A napilap szerint a bírák jogállásáról szóló törvény módosítására beterjesztett javaslatot várhatóan a jövő héten fogadhatja el a T. Ház, mindazonáltal kérdéses, hogy az Ab az idén hoz-e határozatot a bírák által kilátásba helyezett beadványról.

Az LB cáfolta az infót

A Legfelsőbb Bíróság közleményben cáfolta a lapban megjelent következő megfogalmazást:

"Elkészült a Legfelsőbb Bíróságon az az alkotmánybírósági beadvány, amelyben a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását szabályozó, bár egyelőre még el sem fogadott törvény ellen kívánnak tiltakozni az érintettek."

A közlemény szerint ez az információ téves. "A Legfelsőbb Bíróság nevében nem készült ilyen dokumentum. Az, hogy egyes bírók a nyugdíjszabályok várható megváltoztatása miatt tiltakozásul beadvánnyal kívánnak fordulni az Alkotmánybírósághoz, az nem jelenti azt, hogy ezzel a Legfelsőbb Bíróság hivatalos álláspontját képviselik" - áll a közleményben.