Bár a címben megfogalmazott állítás ebben a formában nem hangzott el Joaquín Almunia szájából, az Európai Unió pénzügyi biztosa annak a véleményének adott hangot pénteken, hogy üdvös lenne, ha a pártok mihamarabb tájékoztatnák a választópolgárokat, hogy miként és mikor kezdenének hozzá a reformok végrehajtásához. "Jó lenne, ha Magyarországon minden vezető politikai párt még a választások előtt nyugtázná, hogy a helyzetet korrigálni kell és elmagyarázná a polgároknak, hogy a korrekció szükséges, tekintet nélkül arra, hogy ki nyeri meg a választásokat" - mondta Almunia a Magyar Televízió Az Este című műsorában pénteken az MTI tudósításában. Ez gyakorlatilag ezt jelenti, hogy ideje lenne a pártoknak előrukkolni a programokkal, amelyben leírják, hogy mire számíthatunk és főként mikor. Hogy állunk programügyben? Az MSZP csak a választások napjának kihirdetése után dönt arról, hogy mikor áll elő a végleges választási programmal - közölte a párt szóvivője január 9-én. Az SZDSZ küldöttgyűlése január 22-én dönt a január elején nyilvánosságra hozott választási program tervezetéről. Addig a liberálisok a jövő héttől kezdve "hetente nyilvánosságra hozzák programjuk egy-egy elemét" - mondta Horn Gábor a mai napon. A Fidesz februárban hozza nyilvánosságra programját – mondta Rogán Antal kampányfőnök még december végén az InfoRádiónak. Az MDF legutóbbi hivatalos nyilatkozatában (január 13.) nem fedezhető fel információ arról, hogy mikor kívánnak előállni a programmal. A benyújtott konvergenciaprogram mellébeszél Az Európai Unió pénzügyi biztosa annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottság kiigazításra, kiegészítésre visszaküldte Magyarországnak a múlt év végén beküldött konvergencia programot. A pénzügyi biztos elmondta: mind az Európai Bizottságnak benyújtott program céljai mind azok célszámai rendben vannak, de az EB azt tapasztalta, hogy hiányoznak bizonyos részletek. Vagyis az Európai Bizottság pontosan nem tudhatja, hogy a kormány milyen konkrét intézkedéseket tervez jövőre a reform érdekében. Adjátok be újra, de a választások után Az EU visszaküldte a magyar kormánynak a programot, hogy egy javított változatot küldjön meg 2006. szeptember 1-i határidővel. "Tudjuk, hogy az elkövetkező hónapokban Magyarországon választások lesznek, ezért nem kérjük, hogy a következő hetekben egy gyors felülvizsgálatot produkáljanak", mondta. Almunia szerint a magyar hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy az országban a közfinanszírozásban az elmúlt években növekvő mértékű egyensúlyzavarok keletkeztek, melyeket ugyan megpróbáltak korrigálni, de eddig nem túl sok sikerrel. Egy érdekes hangzású szó A pénzügyi biztos Baló György műsorvezető kérdésére, hogy bármelyik politikai erő nyeri meg a választást, elég erős, "brutális" lesz-e ahhoz, hogy a korrekciós intézkedéseket meghozza, kiemelte: "jó lenne, ha Magyarországon minden vezető politikai párt még a választások előtt nyugtázná, hogy a helyzetet korrigálni kell és elmagyarázná a polgároknak, hogy a korrekció szükséges, tekintet nélkül arra, hogy ki nyeri meg a választásokat" Közel járunk a görög és portugál fejlődési szinthez Almunia szerint nem az államadósság GDP-hez mért szintje a legnagyobb gond az országban, mert bár Magyarországon ez közel jár a GDP 60 százalékához, de alatta marad a maastrichti referenciaértéknek. A probléma az, hogy az államháztartás deficitje az elmúlt években mindig magas volt, 6 százalék körül alakult a bruttó hazai termékhez viszonyítva, ami az egyik legmagasabb szint az Európai Unióban, nagyságát csak a portugál és a görög szinthez lehet hasonlítani. Öregedő Európa A politikus elmondta, hogy péntek délután az Európai Bizottság megtárgyalta a "korosodó" népességről szóló jelentés tervezetét. Kifejtette, hogy nagyon sok európai országnak kell megbirkóznia azzal a hatalmas kihívással, hogyan finanszírozzák az állami szektort, a társadalombiztosítást, az egészségügyet, tekintettel az idős népesség problémáira. Ennek a munkának az elvégzése az európai polgárok érdeke, mert 20 éven belül az EU lakossága mintegy 30 százalékának életkora meghaladja majd a 60 évet - mondta. Közös érdekünk Végezetül aláhúzta: nem az Európai Unió, nem az uniós intézmények érdeke, hanem Magyarország, a régi és új EU-tagállamok polgárainak érdeke az, hogy az unió országai ésszerűbb fiskális politikát folytassanak. Kiemelte: ez az egyik, bár nem egyetlen feltétele annak, hogy fenntartható legyen az unióban a növekedés, a foglalkoztatás, jobbak legyenek az életkörülmények. Az Európai Bizottság részéről "tehát megpróbáljuk értelmezni az európai polgárság érdekét, és nem a saját érdekünket védjük, amikor azt kérjük, hogy korrigálják a közfinanszírozást az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Görögországban, vagy Magyarországon.