Haladéktalanul megkezdi a munkát a kormány által létrehozott operatív törzs, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek mielőbbi kezeléséhez – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet szerint. A helyzet annyira súlyos Magyarországon, hogy károk mértéke egyelőre felbecsülhetetlen. Az őszi vetésű gabonafélék esetében már látható, hogy a korábbi termésátlagokhoz képest az idei eredmények jóval alacsonyabbak lesznek. Az őszi búza esetében körülbelül 25 százalékos lesz a terméskiesés idén. 

Egész Európában pusztító a szárazság: egyes becslések szerint az európai mezőgazdasági területek 46 százalékát, vagyis csaknem minden második hektárt érint a probléma. Magyarországon viszont július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. 

Itthon a tavasszal elvetett kapásnövényeknél van olyan hely – az Alföld és Közép-Magyarország –, ahol felesleges aratni, mert semmilyen termésre nem lehet számítani. A kukoricaállomány lényegében megsemmisült, a tartós vízhiány pedig már a dunántúli ré­giók termését is fenyegeti. 

Az agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az egymillió hektárt. Ebben a számításban pedig csak a szántóföldek szerepelnek – írja a napilap.

De nemcsak a növénytermesztőket veszélyezteti az aszály, a termények mellett a rétek, legelők is rossz állapotban vannak, a forróság miatt kiégett a fű, nincs mit legelniük az állatoknak, kaszálni pedig szinte lehetetlen. Az Agrárminisztérium kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy átmenetileg oldják fel a kaszálásra vonatkozó korlátozásokat. Ezt viszont a WWF környezetvédelmi szervezet támadja: szerintük érdemben ez nem csökkenti majd a takarmányárakat, de védett lepkék és madarak állományait képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint azonban nagy szükség lenne az intézkedésre.