Idén augusztusban a regisztrált álláskeresők száma 6,2 ezer fővel, 491 ezer főre csökkenhetett Magyarországon - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) legújabb becsléséből. Ezt a csökkenést főleg szezonális hatások eredményezik. Az érték 2012-es azonos időszakihoz képest 35,9 ezer fős csökkenést jelentene. A tényadatot a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) e hét végén publikálja majd. (A KSH az augusztura vonatkozó, saját, másféle módszertanú munkaügyi számításait szeptember 27-én publikálja.)

Legutóbb tévedtek

Legutóbb nem túl jól sikerüt az előrejelzés: idén júliusban megállt a munkaügyi helyzet javulása, az NFSZ statisztikái szerint az idei hetedik hónapban kétszáz fővel, 497,2 ezer főre nőtt a regisztrált álláskeresők száma (igaz, ez a létszám több mint 30 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál), míg a GVI által modellszámítása 14,9 ezer fővel mérséklődést várt.

A GVI tavaly nyár óta publikál havi becslést a regisztrált álláskeresők számáról. Gazdaságpolitikai szempontból ugyanis hasznos egy olyan mutató készítése, amely előrejelezheti a munkanélküliség alakulását. A becslések során a Google Insights for Search (GIS) segítségével megfigyelt álláskeresési aktivitási adatokat és a korábbi regisztrált álláskeresők számát mutató adatokat használta fel. Az álláskeresési aktivitás 26 keresőszó forgalmából származtatott 4 főkomponens segítségével mérik.

A módszer alapja az, hogy azok, akik fenyegetve érzik magukat attól, hogy rövidesen elbocsátják őket, vagy azok, akikkel ez már megtörtént, illetve azok az inaktívak, akik be kívánnak lépni a munkaerő-piacra és állást kezdenek keresni, felhasználják az internet nyújtotta lehetőségeket. Az álláskeresés bizonyos lépéseit részben az interneten keresztül teszik meg: a Google keresőjét is felhasználva tájékozódnak munkalehetőségek után.

Miben más a modell?

A munkanélküliség várható alakulását becslő hagyományos modellek vagy makrogazdasági aggregátumok (bérek, kibocsátás, munkára rakódó közterhek változása, minimálbér relatív nagyságának változása) alapján próbálnak becsülni, vagy vállalati adatfelvételek segítségével mérik fel a cégek várható munkaerő-keresletét és erre és más demográfiai, iskolázottsági adatokra alapozó modellek segítségével adnak előrejelzéseket. A GVI kutatói által választott irány azonban teljesen más: magának a munkakeresési folyamatnak, a munkát vállalni szándékozók tényleges aktivitásának megfigyelése nyújt információt a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának becsléséhez - derül ki a GVI 2012. nyarán publikált tanulmányából.

A modellépítés során több szónak (állásajánlat, állásajánlatok, álláskeresés, munkalehetőség és álláshirdetés) a GIS-ben való előfordulását vizsgálták. A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két idősor közötti viszony elemzése után két különböző modellt állítottak fel. A modellek több variációjának becslése után kiderült, hogy a GIS-adatok felhasználásával becsült modellek jobb illeszkedést érnek el, mintha csak a munkanélküliség múltbeli adatait vették volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.