Igazi fantomhivatal, még egy honlapja sincs, és elérni sem egyszerű az intézményt – így jellemezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) egy, a közbeszerzésekben jártas szakértő, miután az NKI a hét elején azzal híresült el, hogy egy koncessziós eljárás keretében 35 évre egy magáncég kezébe adná a magyar autópályák üzemeltetését, felújítását, sőt a tervezett szakaszok építését is - írja a Népszava.

Az irodát a kormány tavaly szeptemberben alapította a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként. A létrehozásakor mindenki arra számított, hogy az alig 10 fős fős szervezet fő feladata még a NER-vállalkozók által megszerzett kaszinó-koncessziók meghosszabbítása lesz a 2022-es választások előtt. Ezzel szemben a NKI első közbeszerzési eljárása a héten jelent meg, amelyben nem a kaszinókat, hanem 2000 kilométernyi már megépült autópálya üzemeltetését és felújítását adná koncesszióba 35 évre. Az üzlet értéke több ezer milliárd forint, a nyertes ugyanis évente átalánydíjat kapna az elvégzendő munkákért.

QP | Quality Placement

A kormány a 35 éves kvázi magánosítást azzal indokolta, hogy nincs pénze az autópályák fenntartására építésre. Csakhogy csak az úthasználati díjakból jövőre mintegy 340 milliárd forint bevétele származik az államnak, míg az üzemanyagokra kivetett jövedéki adóból további 730 milliárd forint bevétele keletkezik, vagyis a két forrásból közel 1100 milliárd forintot kasszíroz.

Ezzel szemben a most elfogadott 2022-es költségvetés 200 milliárdos közútfejlesztéssel és 138 milliárdos kiadással számol a PPP-konstrukcióban megépült autópályák (M5, M6) éves részletére. Igaz, külön sztrádafejlesztést nem nevesítenek, de láthatóan a bevételek messze meghaladják a kiadásokat, még ha az üzemanyagok jövedéki adójának csak a töredéke jut is közúti fejlesztésekre.

Az építőipari szakmát meglepte a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha Szijj László -féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek - jegyzi meg a Népszava.

Ehhez képest a 24.hu értesülései szerint – a nagyságrend és a körülmények miatt - építőipari körökben arra gyanakodnak, hogy újabb kínai projektnek ágyazna meg a kormány. A Népszavának nyilatkozó közbeszerzési szakértő ezt egyelőre kizártnak tartja, miután a kínai cégek előtt az uniós közbeszerzési piac zárva van, a Budapest-Belgrád vasút esetében pedig egy kormányközi megállapodás tette lehetővé a kínai cégek indulását, és ilyen egyelőre nincs a "sztrádamutyiban".

A lapnak a 35 éves koncesszóval kapcsolatos kérdéseire az Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt.

A Népszava további érdekességként megjegyzi, hogy sem a jövő évi költségvetés, sem a NKI hirdetménye nem számol érdemi koncessziós bevétellel a szerződésből. Sőt, a kiírásból az következik, hogy az állam 35 évre előre a nyertesnek adná a 2000 kilométernyi autópálya felújítási jogait, ami viszont szakértők szerint nem koncessziós szerződés, hanem egy törvénytelenül hosszú közbeszerzési keretszerződés. Az uniós és a magyar közbeszerzési jog ugyanis négyéves időtartamú közbeszerzési keretszerződéseket tesz lehetővé, amelyek egyszer hosszabbíthatók.