A Figyelőnet és a Tárki közös, Netvoks közvélemény-kutatásból kiderül, hogy mind a pártot választók, mind a biztos szavazók körében az MSZP vezet. Ennek csak részben oka az, hogy a kérdőívet kitöltők demográfiai összetétele több szempontból is különbözik a teljes népességétől: az interneten válaszolók körében felülreprezentáltak a magasan iskolázottak, a fiatalok, és a férfiak. A február 13-ától egy héten át tartó, nem reprezentatív kutatás alapján - ha a demográfiai változók hatását kiszűrjük - a biztos szavazók körében az MSZP-re 44,3 százalék, a Fideszre 37,7 százalék szavazna. Az SZDSZ kiemelkedően magas, 9,2 százalékon áll, míg a Centrum 2,2-n, a MIÉP pedig 3-on (a Munkáspárt és az FKgP az egy százalékos határt sem érné el). A Netvoks 7563 válaszadójának 82,3 százaléka nevezett meg pártot, és 84,4 százalékuk mondta magát biztos szavazónak; mindkét arány rendkívül magas az országos adatokhoz viszonyítva. A pártpreferenciákra vonatkozó eredmények is jelentősen eltérnek. Mind a pártot választók, mind a biztos szavazók körében az MSZP vezet, míg a februári országos adatok Fidesz-előnyt jeleznek az utóbbi csoportban. Ezen kívül az SZDSZ 13 százalékos támogatottsága is lényegesen magasabb az országosan mért 4-5 százaléknál Az eredmények érdekessége, hogy – míg a februári országos felmérés az összes pártválasztó körében a két nagy párt egyforma népszerűségét mutatja, a biztos szavazók esetében viszont Fidesz előnyt — a Netvoks kérdőív kitöltőinél mindkét esetben az MSZP vezet. Ebből látható, hogy az az országosan érvényes összefüggés, amely szerint a bizonytalanok között több az MSZP-t preferáló, az internetes válaszadók esetében (ahol a biztos szavazók aránya rendkívül magas), nem áll fenn. A válaszolók általában lényegesen fiatalabbak, mint a teljes népesség: például 65 évesnél idősebb válaszoló igen kevés volt, és az 50 évnél fiatalabbak aránya is nagyobb, mint a teljes népességben. Az internetes kérdőív kitöltői sokkal magasabb fokon iskolázottak, mint a populáció: 50 százalékuk diplomás, szemben az országos felmérés kissé 10 százalék feletti arányával és szinte teljesen hiányoznak közülük a legfeljebb 8 általánost végzettek. A budapestiek aránya magasabb, a községekben lakóké pedig alacsonyabb az internetes kérdőívet kitöltőknél, mint a teljes népességben. Érdekesség, hogy a megyeszékhelyen lakók aránya valamivel alacsonyabb az internetes kitöltőknél, mint a populációban, viszont a más városokban lakók az internetes válaszadóknál vannak többen.