Az emberek túlzott várakozásokkal fordultak az egyház felé a rendszerváltáskor, amely sem akkor, sem azóta nem mondta el, hogy mi is a feladata - mondta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Népszabadságnak adott interjújában. Nem az, hogy megoldja egy ország szociális vagy oktatási gondjait, vagy hogy megváltoztassa a politikai berendezkedést. Az egyház nem szakszervezet és nem politikai mozgalom - küldetése, hogy elősegítse az Istennel való személyes, bensőséges kapcsolat kialakulását.


XVI. Benedek pápa még Ratzinger teológus professzorként ezt írta - idézi az egyházfőt Várszegi Asztrik: „Végre be kell vallanunk, hogy a kereszténységet évszázadok óta megőrzött formájában nem értjük jobban, mint ázsiai és afrikai testvéreink. A kereszténység nemcsak ott idegen, hanem nálunk is az, mert kimaradt a középkorból az újkorba vezető lépés. A kereszténység nálunk sem a maga saját alakjában, hanem egy meglehetősen idegen alakban él, abban, amelyet a középkor hozott létre." A kereszténység az újkor kihagyásával került a modern korba, aminek rengeteg jele van a személyes kapcsolatok típusától kezdve az öltözködésig, s ez azt jelenti, hogy az egyház magában hordozza a középkort - teszi hozzá a főapát.


Az egyház értékeket őriz, ilyen szempontból szükségszerűen konzervatív - folytatja. De az már nem jó, ha a mondanivalóját konzervatív stílusban közvetíti, mert érthetetlenné válik. Az egyháznak nem a tegnapot kell evangelizálnia, hanem a mát és a holnapot. Ha egy katolikus csak katolikusokkal tud szót érteni, akkor fundamentalista, mert formaságok, rendszerek, törvények mögé menekül a nyitottság helyett. A megértésre való képtelenség persze nem pusztán az egyházban jelentkezik: a pluralista Magyarországgal sem a keresztények, sem a nem keresztények nem tudnak mit kezdeni.

QP | Quality Placement