A NAPI Gazdaság cikke. Elbukhatja a nyugdíjas az önkormányzattól igényelhető, havi 23–35 ezer forintos időskorúak járadékát, amely azoknak jár, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj minimum 95 százalékánál (25 773 forintnál), illetve házastárs, élettárs esetén 23 060 forintnál. Ugyancsak eleshetnek az érintettek a MÁK által nyújtott szociális gáz- és távhőár-támogatástól, illetve az önkormányzatoktól igényelhető 2500–5700 forintos lakásfenntartási támogatástól is, amely a szociális törvény szerint azoknak járhat, akiknél az egy főre jutó jövedelem 40 695 forint alatt marad. Ugyancsak ez a havi jövedelemhatár (illetve házastárs, élettárs esetén 27 130 forint), amely felett az örökjáradékos nyugdíjasok nagy valószínűséggel elbúcsúzhatnak a havi legfeljebb 12 ezer forintig ingyenes gyógyszert biztosító közgyógyellátási igazolványuktól is – bár az önkormányzatok saját hatáskörben ennél nagyobb, 54 260, illetve 40 695 forintos jövedelemhatárt is megállapíthatnak. Ezen felül az önkormányzatok térítési díj fejében különböző szolgáltatásokat – például házi vagy jelzőrendszeres segítségnyújtást, szociális étkeztetést – is biztosítanak a rászorulóknak, amelyek térítési díját az egy főre jutó jövedelemtől függően mérséklik. A főváros XIII. kerületében, Angyalföldön például a díj egészét ki kell fizetniük azoknak, akiknél az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 81 390 forintot, míg ingyenes ellátás jár a 40 695 forint alatti jövedelmi kategóriába tartozóknak. Időskorú ügyfeleinknek nem kell egyetlen szociális támogatásról sem lemondaniuk – állítja a Hild Örökjáradék Programot működtető Örökjáradék Zrt. marketingigazgatója. A szakember szerint az életjáradék-megállapodás polgárjogi szerződés, amellyel kapcsolatban a nyugdíjasnak semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs. Földeák Gábor szerint az általuk megkötött szerződés lényegében egy részletfizetési megoldással kombinált adásvételi szerződés, márpedig egy adásvételből származó jövedelmet legfeljebb egyszer kell bevallani. Ezt minden szerződőjük meg is teszi, a törvény adta lehetőségeken belül az első kifizetéskor az örökjáradék-nyújtó a járadékos helyett megfizeti az szja-, illetve illetékköltségeket. Az ez után kapott örökjáradék összege így a Hild álláspontja szerint nem számítható be a havi jövedelembe. Adószakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szociális ellátásokról szóló törvény szerint jövedelemnek számít valamennyi, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó bevétel. Az életjáradéki szerződésből származó bevétel ezek közé tartozik, s így 25 százalékos szja-t kell fizetni utána. Az adót a járadékfolyósítást vállaló félnek kell befizetnie.
QP | Quality Placement