A Napi Gazdaság hétfői számának cikke Elsősorban a több mesterszakra jelentkező miatt jóval több, 140 ezer felvételiző próbált bejutni egyetemre, főiskolára, tavaly 127 ezren próbálkoztak. Az arányok némileg eltolódtak a felvetteken belül, valamelyest csökkent az alap- és egységes, osztatlan képzésbe jutók száma, míg a mesterképzésre felvetteké a másfélszeresére ugrott. Az alapszakok közül a gazdálkodás és menedzsment szakon, míg a mesterképzésen a tanár szakon kezdhetik meg legtöbben a tanulmányaikat. A legtöbb felvett hallgatót mind alap-, mind mesterszakon idén is az ELTE Bölcsészettudományi Kara fogadhatja szeptembertől. Az alapszakok, valamint az egységes, osztatlan képzések közül a második legnépszerűbb a mérnök informatikus alapszak, míg harmadik a turizmus-vendéglátás volt - itt nem történt változás a tavalyihoz képest. A maximum 480-as ponthatárt idén sem kellett egyetlen szakon sem elérni, 462 ponttal megőrizte vezető pozícióját a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja, a nemzetközi tanulmányok szakon 461 pont kellett, de a gazdálkodás és menedzsment alapszaknál is 453, a pénzügy és számvitel szakon pedig 448 pontot kellett elérni. Aki a SOTE orvosképzésére szeretett volna bejutni, annak 434 pontra volt szüksége, a Pécsi Tudományegyetemre 418, Szegedre és Debrecenbe is 419 pont kellett az államilag támogatott képzésekre, de hasonlóan magas volt a mérce az ELTE jogi karán (426), valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás (418) szakjain is. Országszerte összesen 385 szaknál kellett 400 pont fölötti eredményt elérniük a diákoknak, összesen 1400 szak esetében 300 pont alatti teljesítmény is elég volt a bekerüléshez, míg a minimumot idén a tavalyi 160-ról 200 pontra emelték.
QP | Quality Placement