A bizottság legfontosabb dokumentumát fogadta el most, amelyben megfogalmazza az unió 27 tagországának tett ajánlásait a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés ösztönzésére és a pénzügyi stabilitás javítása érdekében - jelentette be José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben.

A bizottság elnöke szerint a "gyógyszer elkezdett hatni", hiszen a tagországokban az állami pénzügyek stabilizálódnak, az egyensúlytalanságok csökkennek, a deficit mérséklődik. Emellett azonban még további komoly erőfeszítéseket kell tenni a problémák kezelése érdekében.

QP | Quality Placement

"Az irány világos. Meg kell duplázni az erőfeszítéseket, mind nemzeti, mind európai szinten, annak érdekében, hogy gyorsabban és messzebbre jussunk" - szögezte le.

Barroso kiemelte, hogy a tagállamok általában véve megteszik a szükséges lépéseket a stabilitás helyreállítása érdekében, de több tagállam esetében a koszolidációnak "növekedésbarátabbnak" kell lennie. A munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, súlyos problémát jelent - és bár nincs gyors megoldás, azonnali lépések szükségesek a termelékenység javítása, és a munkaerő-piaci igények összehangolása terén - tette hozzá az EB elnöke.

Barroso azt is hangsúlyozta, hogy a jelenleginél sokkal mélyrehatóbb lépések kellenek ahhoz, hogy az EU növekedési potenciálját javítani lehessen és megteremtődjenek a feltételek a magánszféra fejlesztéseinek, valamint javuljanak a foglalkoztatási feltételek a szolgáltató- és energiaszektorban illetve a digitális gazdaságban.

A bizottság kijelölte a főbb lépéseket is a teljes gazdasági és monetáris unió felé, beleértve a bankuniót, az eurózónás pénzügyi felügyeletet és az euróövezeti betétbiztosítást. Ezeknek az intézkedéseknek azonban tekitettel kell lennie az uniós alapszerződésbeli és alkotmányos változtatásokra is, miközben nagyobb demokratikus felhatalmazást és kiszámíthatóságot ad a további integrációs törekvéseknek - tette hozzá Barroso.

Marad a túlzottdeficit eljárás, a kohéziós források viszont jöhetnének

A bizottság által kiadott javaslatcsomagban az uniós végrehajtó testület a túlzott deficit eljárásokat illetően az eljárás hatályon kívül helyezését kéri az Európai Tanácstól Bulgária és Németország esetében.

Magyarország viszont még nem kerül ki a túlzottdeficit eljárás alól. Ezt azzal indokolta Olli Rehn pénzügyi biztos, hogy a hiányszámok még mindig relatíve közel vannak a küszöbértékhez és ez még ebben az évben is csak az egyszeri intézkedéseknek köszönhető, nem pedig strukturális reformoknak, amelyek a fenntarthatóságot biztosítanák. Olli Rehn szerint emiatt a magasabb hiány miatti bizonytalanság továbbra is jelentős. Továbbá a Magyaroszággal kapcsolatos eddigi tapasztalatok - vagyis, hogy 2004 óta, az EU-tagság kezdete óta folyamatosan a megengedettnél magasabb hiánnyal rendelkezett - szintén indokolja ezt az "óvatos megközelítést".

A bizottság viszont továbbra is kiemelt figyelemmel követi a túlzottdeficit-eljárás keretében az Európai Tanács ajánlásai alapján hozott intézkedések végrehajtását - áll a közleményben.

Magyarországgal kapcsolatban Barroso kiemelte: a bizottság javasolja az Európai Tanácsnak, hogy mivel Magyarország hatékony lépéseket tett a költségvetési hiányának kiigazításban, vonják vissza a Kohéziós Alapok 2013-tól szóló felfüggesztését.

Kohéziós források felfüggesztésének réme  - ez volt az első alkalom

Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.

A 12 kiválasztott

A bizottság ezúttal 12 tagállam (köztük Magyarország) esetében külön Makrogazdasági Instabilitási Eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure) keretében értékelte azt is, hogy fennáll-e a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélye. Az újonnan létrehozott, úgynevezett egyensúlykockázati riasztási mechanizmus (Alert Mechanism Report) keretében, bizonyos előre meghatározott mutatók alapján, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia gazdaságát vizsgálták. Mind a 12 ország esetében átfogó elemzésben nézték a lehetséges makrogazdasági egyensúlytalanságok okait, természetét.

A 12 kiválasztott országról készült elemzés megerősítette, hogy ezen a tagállamok esetében fennáll a makrogazdasági instabilitás, amelyet korrigálni kell és kiemelt figyelemmel kell követni. A vizsgálat emellett azt is megállapította, hogy az egyensúlytalanság helyreállítása folyamatban van, ami tükröződik a folyó fizetési mérlegek hiányának csökkentésében, a fajlagos bérköltégekben bekövetkezett kiigazításokban, a hitelezések szigorításában vagy a lakásárak korrekciójában. Néhány esetben azonban nem világos, hogy a kiigazítások hol tartanak, mennyire bizonyulnak tartósnak, illetve az, hogy a kiigazítás üteme megfelelő-e - jegyzi meg a bizottsági közlemény.

A pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján kiemelte Spanyolországot és Ciprust, amelyek a bizottság szerint különösen súlyos egyensúlyproblémákkal néznek szembe.

Magyarország esetében Olli Rehn pénzügyi biztos, bizottsági alelnök - aki Barroso után szintén megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a bizottság javasolja az Európai Tanácsnak a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó indítvány felfüggesztését - Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlytalanságot tapasztalt.

A bizottság szerint az egyensúlytalanság mértéke nem túlzott mértékű, de foglalkozni kell vele. Rehn elmondása szerint a külföldi befektetetések jelentős visszaesése és az államadósság mértéke igényel kiemelt figyelmet a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentése érdekében.

A foglalkoztatás helyzetén is javítani kell

Andor László, a foglalkoztatásért és szociális kérdésekért felelős biztos kiemelte, hogy az országra szabott ajánlások között a tavalyinál is több foglalkoztatási jellegű kezdeményezés szerepel. Mint mondta: válságos időben is mindent meg kell tenni a munkahelyek és a munkaerőpiac védelme és fejlesztése érdekében. Andor - Barrosóhoz hasonlóan - hangsúlyozta, hogy a munkanélküliségre külön figyelmet kell fordítani az egyensúly szempontjából. A foglalkoztatásért felős biztos ennek kapcsán egyebek mellett kiemelte a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását, a nők nagyobb arányú foglalkoztatását, az élethosszig tartó tanulás támogatását, a nyugdíjkorhatár kitolását és egyúttal az idősebb korosztály foglalkozotatásának ösztönzését. Továbbá fontosnak tartotta, hogy a tagállamokban enyhítsék a munkát sújtó adóterheket, és az adóztatásnál a munkát terhelő adók helyett inkább többek közt a környezetvédelmi adókat részesítsék előnyben.

Algirdas Semeta adóügyi biztos hasonlóan nyilatkozva a munkát terhelő adók mérséklését és az adóztatásnál más területek (környezetvédelem, ingatlan) felé történő eltolódást, illetve adóalapszélesítést szorgalmazott.