Idén áprilisban új szabályozás lépett hatályba, amely az autógumiknál is bevezette a licencdíj intézményét. Azóta egy autó(gumi)kat gyártó vagy importáló cég három lehetőség közül választhat. Fizetheti a termékdíjat az államnak, maga gondoskodhat a hulladék eltüntetéséről és ennek alapján egyedi felmentést kérhet a termékdíjfizetés alól vagy erre szakosodott céghez fordulhat, amely a licencdíj fejében elvégzi a hulladékkezelést és a mentességet is megszerzi. Az első út problémamentes, de drága, hiszen az autógumi termékdíja 55,7 forint kilónként, ez 7-12 kilogramm közti súlyú gumiabroncsokkal számolva 1600-2600 forint közti terhet jelent egy új autó, illetve egy teljes kerékcsere esetén. A második lehetőség bonyolult az autó- és az autógumi-kereskedők - különösen a kis cégek - számára. Marad tehát a licencdíj, amelynek fejében egy koordinátor cég - kht. - vállalja, hogy begyűjteti és megsemmisítteti a kötelező visszagyűjtési arány szerinti mennyiségű gumit. (Az idén a forgalmazónak az eladott mennyiség 65 százalékának visszagyűjtéséről kell gondoskodnia - természetesen nem feltétlenül abból a típusból, amelyet árul -, jövőre ez 70 százalékra nő. A fenti számokon belül 20, illetve 40 százalék saját anyagában - azaz kémiai változtatás nélkül - dolgozandó fel.) A licencdíj összegét nem rögzíti törvény, koordinátor pedig akárhány alapítható, vagyis ha valaki olcsóbban tudja végezni a feldolgozást, alákínálhat a többieknek. Az ajánlatok összege nem publikus, de Kocsis Kenéznek, az Öko-Gum Kht. - az ez idő szerint egyetlen működő koordinátor - vezetőjének a közlése szerint a termékdíj fele körüli összeg fedezi a begyűjtés és megsemmisítés költségeit. A költségarányok ismeretében azt gondolnánk, hogy a „szakma” zöme máris áttért a licencdíjfizetésre, de ez nincs így. A Környezetvédelmi Minisztériumnak ugyanis cégenként kell megadnia a termékdíjfizetés alóli mentességet. A minisztérium tájékoztatása szerint az egyéni mentességi kérelmeket a benyújtást követő negyedév végéig, a koordinátorokéit pedig 30 napos határidővel bírálják el (a 2004. évre vonatkozó kérelmek benyújtási határideje szeptember 30.). Ha a kérelmező megkapja a mentességet, a kérvény beadása óta fizetett termékdíját visszaigényelheti a kac-ból (környezetvédelmi alap célelőirányzat), majd - ugyancsak visszamenőleg - befizetheti a licencdíjat a rendszergazdának. A koordinátor ügyfélköréhez tartozik a Michelin Hungária Rt. (a volt Taurus) is. A francia vállalat olyan rendszergazdával szokott szerződni, amelyben alapító, de Samay Gézának, a cég környezetvédelmi referensének a tájékoztatása szerint az áprilisi rendelet a kht. forma, azon belül az 50 milliós alaptőke kikötésével nem könnyítette meg a koordinátorok alapítását. Az autógumik megsemmisítésének legegyszerűbb módja az elégetés a cementgyárak klinker (forgó)-kemencéjében, ami a gyár részéről nem igényel nagy beruházást. Ennek ellenére az országban csupán egyetlen cementgyár, a beremendi foglalkozik autógumik égetésével, a többi esetében a lakossági tiltakozás miatt a közeljövőben erre nincs remény. A szénről az autógumi égetésére átálló cementgyárak károsanyag-emissziója ugyan bizonyíthatóan csökken, az üzemek környékén élők azonban ezt nehezen hiszik el. A honi zöldmozgalmak pedig sajnos - ahelyett, hogy súlyukon kezelnék a környezeti veszélyeket - a tudatlanságból eredő félelmekre igyekeznek ráerősíteni. Ezeknek az alkalmi szövetségeknek a nyomására a hatóságok hajlamosak megtagadni vagy újabb hatástanulmányok kérésével obstruálni az engedély kiadását. Sokak fantáziáját mozgatta meg egy másik módszer, a száraz lepárlás (pirolízis) is, a kecsegtető tervek ellenére azonban csak egy kisebb üzem indul be, 2004 elejétől. Az „anyagában” történő felhasználás ugyancsak szerteágazó: a futópályák gumitégláitól a zajvédő falak alkotóelemein keresztül az úttestek aszfaltjának adalékáig sok minden lehet a gumiőrleményből. Ha viszont a gyakorlatban bevált módszereket vesszük számításba, a felsorolás már nem ilyen hosszú. Aszfaltadalékként sok gumi lenne eltüntethető, Magyarországon azonban nem folyik ilyesmi. A gumitéglák és más préselt termékek piacán pedig megfelelő támogatási források nélkül nehéz megkapaszkodni. További részletek a mai NAPI Gazdaságban.