Újdonság jöhet az élelmiszerek csomagolásánál: a Cambridge-i Egyetem kutatói rájöttek hogyan tudnak műanyagot készíteni olyan növényi fehérjéből, amely fenntartható és nagy mennyiségben áll rendelkezésre. A vékony film hasonló a hagyományos műanyaghoz de otthon is komposztálható. 

A Conversation amerikai lap azt írja, hogy az új növényi alapú, fenntartható anyag számos fogyasztási cikk esetében felválthatja az egyszer használatos műanyagokat, hiszen ugyanolyan erős, mint sok ma használatos műanyag. A létrehozott polimerfólia a természet egyik legerősebb anyagának számító pókselyem tulajdonságait utánozza és molekuláris szinten is úgy néz ki mint a pókselyem, azonban teljesen vegán. A növényi alapú műanyaghoz a kutatók nanorészecskéket is adtak, így szabályozni tudták az anyag szerkezetét, hogy rugalmas, ellenálló és tartós filmet hozzanak létre.

Mivel az új anyag megújuló forrásból származik, és a különleges tulajdonságainak köszönhetően számos módon lehet felhasználni, például csomagolóanyagként is, segíthet megoldani a műanyagszennyezés okozta problémák egy részét.

Vannak más ötletek is

A most létrehozott rugalmas anyag mellett műanyagkrízis megoldására már rengeteg kreatív megoldási kísérlet létezik: Lucy Hughes, brit dizájner egy MarineTex névre hallgató anyaggal rukkolt elő, ami a halfeldolgozás során keletkező melléktermékekből készült anyaggal váltaná ki az egyszer használatos műanyagot. A tudósok szerint ugyanakkor a hernyók is segíthetnek az egyre halmozódó műanyagszemét elleni harcban, az állatok ugyanis át tudják rágni magukat a műanyagon. A viaszmoly-férgek 2017-ben kerültek reflektorfénybe, amikor a kutatók felfedezték, hogy a hernyók segíthetnek megoldani a világ egyik sürgető környezetvédelmi problémáját. A szakemberek arra is rájöttek, hogyan képesek erre az élőlények.

Mi a gond a műanyagokkal?

Bár a műanyagok hasznosak és részei a mindennapoknak, az utóbbi években soha nem látott mennyiségben gyártják őket, ez pedig komoly környezetvédelmi problémákat okoz. Csak a csomagolóanyagok felelősek ugyanis a 2018-ban globálisan keletkezett 340 millió tonna műanyaghulladék közel feléért, 46 százalékáért. Ráadásul a legtöbb használatban lévő műanyag még mindig egyszer használatos, nem bomlik le és nem lehet újrahasznosítani.

Az élelmiszercsomagolásokhoz általában szintetikus és biológiailag nem lebomló műanyagokat használnak, ilyen például a polietilén-tereftalát (PET). Bár vannak folyamatok a PET-ből készült termékek ártalmatlanítására, de a legtöbb műanyag továbbra is hulladéklerakókban köt ki. A PET-ből készült termékek lebomlása pedig több száz évig is eltarthat.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az élelmiszerek iránti kereslet 2050-re megduplázódik, ami tovább növeli majd az élelmiszerekből és műanyag-csomagolásokból származó hulladék mennyiségét. Éppen ezért a növényi alapú műanyagok iránti kereslet jelentősen nőtt, azonban ezek nagy részét otthon nem, csak ipari eljárásokkal lehet komposztálni.