Fél évvel ezelőtt még az emberek 62 százaléka gondolta alapvetően előnyösnek az Európai Unióhoz való csatlakozást, most 45 százalékuk. Eközben az inkább hátrányokra számítók aránya 20 százalékról 39-re nőtt. A csatlakozás lakosság által feltételezett mérlege – bár egyre kisebb mértékben – továbbra is a pozitív várakozások felé billen, és az integráció melletti közvélekedést jelzi az is, hogy az emberek 56 százaléka csatlakozáspárti. Az ellenzők aránya 22 százalék, a bizonytalanoké ugyanennyi. A legrosszabb társadalmi pozícióban lévő rétegek eddigi kedvezőtlen történelmi és gazdasági tapasztalataik alapján magukat vesztesnek minősítik, és azt a jövőre is előre vetítik. A magas társadalmi státusúaknál, a diplomásoknál viszont egyértelműen politikai törésvonalat láthatunk: a baloldaliak EU-pártiak, a jobboldaliak mindinkább EU-ellenesek – derül ki a Szonda Ipsos január első felében, valamint a korábbi hónapokban végzett EU-csatlakozással kapcsolatos közvélemény-kutatásaiból. A lakosság úgy érzi, hogy kevéssé vagyunk felkészültek az integrációra – egy ötfokú válaszskála (amely a nagyon felkészülttől az egyáltalán nem felkészültig terjed) értékeit átlagolva 2,6-et kapunk. A múlt év nyarán még 2,9-es felkészültségi mutató adódott a válaszokból, ami őszre 2,8-re, azóta 2,6-re csökkent. Iskolai nyelven szólva: fél év alatt az emberek által hazánk EU-felkészültségére kiosztott érdemjegy „hármas alá”-ról „kétharmad”-ra módosult. Az adatok visszajelzik az elmúlt hónapokban a média szereplői által folyamatosan ismételt kijelentéseket, melyek szerint nem, vagy nem eléggé felkészült a magyar társadalom a csatlakozásra. Múlt év nyarán a magyar társadalom alapvetően reménykedve tekintett az Európai Unióhoz való csatlakozás elé. Abszolút többségük, 62 százalékuk úgy vélekedett, hogy az előnyöket és a hátrányokat egybevetve az ország számára az integráció inkább kedvező változásokkal jár. A kedvezőtlen következményeket valószínűsítők aránya 20 százalék, a kérdésben bizonytalanoké 18 százalékos volt. Azóta folyamatosan, de különösképpen az utolsó két hónapban negatív irányba módosultak az arányok: szeptemberben 54-26 százalék, novemberben 51-31 százalék, most januárban pedig 45-39 százalék volt az előnyökre, illetve hátrányokra számítók aránya. (A felmérés 2003. január 3–13. között készült. A megkérdezettek száma minden esetben 1500 fő volt, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Az interjúk személyes megkérdezéssel készültek. A válaszolók kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történt, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye volt a mintába kerülésre.)