A kormányzat több mindent mondott, egyfelől azt, hogy szeretné erősíteni az állami befolyást a piaci folyamatokban, másfelől az energia árát politikai kérdésként kezeli, mint a megelőző két kormány is; harmadrészt pedig régi félelem volt, hogy az orosz tulajdon kockázatos, mert nem lehet tudni, hol végződik az állam és hol kezdődik a piac és mikor melyik logikája érvényesül - idézte Csaba László közgazdász, egyetemi tanár Duna Televízióban tett nyilatkozatát az Index, amelyben a Szurgut kezében lévő Mol részvények állami felvásárlásának okait kereste. Szerinte ebben az esetben az ár alárendelt tényezőnek számított a fenti célok mellett.

Jelentős befolyás

Kapcsolódó

A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a kormányzat ezek után bele tud majd avatkozni a benzinár képzésébe - amit Fellegi Tamás miniszter egyébként cáfolt -, Csaba László úgy reagált: ha valakinek mindennel egybevéve egynegyed hányadnyi tulajdonrésze van egy cég vezetésében, az elég jelentősen tudja befolyásolni az adott vállalat politikáját.

A kérdésre, hogy ez vajon pozitív vagy negatív irány a magyar gazdaság szempontjából, Csaba László így reagált: "Azt nehéz lenne eldönteni, hogy egy, még csak most elkezdődött műveletnek mi lesz a jövője és kifutása. Én arra gondolnék, hogy viszonylag magas olajárak mellett többlet bevételeket és egyben mozgásteret jelent a magyar kormány számára."

Gázszerződés, Paks, metrókocsik - orosz érdekeltség

Bár a hivatalos magyar álláspont arról szól, hogy a részvények vételárán kívül semmi egyéb alku vagy megállapodás nincs a háttérben, némely elemzők mégis emlékeztetnek rá: 2015-ben meg kell kötni az oroszokkal a hosszú távú gázszerződéseket, előttünk áll a paksi atomerőmű bővítése, adott esetben metrókocsik beszerzése; mindezekben az oroszok érdekeltek lehetnek - vetette fel a Közbeszéd.

A Mol-pakett ügy nem egy szokásos piaci tranzakció, ebből következően igaz a kérdésben felvetett állítás, miszerint a részvények kivásárlása egy csomagterv része lehet, amelyben egymáshoz vannak kötve olyan ügyletek, amelyek közvetlenül nem is kötődnek egymáshoz. Az egyes elemek közötti konkrét összefüggéseket azonban kívülről nem lehet látni - tette hozzá.

Nem egy szokásos piaci tranzakció volt

Azt, hogy a mostani részvényvásárlás nem egy szokásos piaci tranzakció volt, a közgazdász azzal támasztotta alá, ahogyan történt a megállapodás: előbb a tulajdonos orosz céggel kezdett tárgyalni a magyar fél, de nem jutott semmire, majd eljutottak az orosz miniszterelnökig és annak helyetteséig; ráadásul néhány hónappal ezelőtt még nem jutottak megállapodásra, most meg igen, ez tehát nem tekinthető egy szokásos piaci tranzakciónak.