A közlemúltban a NAPI Gazdaság hasábjain vetette fel Kalmár István, a miniszterelnök informatikai tanácsadója, hogy egy informatikai minisztérium felállítása az ideális megoldás Magyarország technológiai modernizációjára. Egy hétre rá Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke javasolta ugyanezt. Korábban Stumpf István miniszter a Népszabadság hasábjain jelentette ki, hogy az ötletet most nem látja megvalósíthatónak. Ezen megnyilatkozások előtt, április 3-án jelentette be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum a magyar informatikai chartát, melynek első oldalán egy megteremtendő informatikai minisztérium javaslata áll. E szervezet már 1999 őszén egy tanulmányában tett javaslatot ilyen intézményre. Az ötletben talán lehet valami, ha eltérő oldalról és szempontokat képviselő gondolkodók javasolják ezt a megoldást. De maga az ötlet nem új. Annyira nem, hogy Dániában évekkel ezelőtt megvalósították. A dán kutatási és információtechnológiai minisztériumot 1993 januárjában hozták létre azzal a feladattal, hogy koordinálja Dánia erőfeszítéseit a kutatások terén. 1994-ben és 1998-ban kiterjesztették a feladatkörét, így az magában foglalja a kutatás- és a felsőoktatási politikát ugyanúgy, mint az IT- és telekommunikációs politikát. Ezek a területek a dán politikában rendkívüli fontossággal bírnak a jövő társadalmának alakítása szempontjából. A minisztériumnak 160 munkatársa van és az 1998-as költségvetésben mintegy 7 milliárd dán koronát (245 milliárd forint) különítettek el kiadásaira. A minisztérium alá tartozik Dánia 10 egyeteme több tudományos intézménnyel és tanáccsal együtt. Ezek között található a Dán Kutatási Tanács, a Rosr Nemzeti Laboratórium, a Nemzeti Telekommunikációs Ügynökség és a Dán Állami Információs Szolgálat. A minisztérium feladatkörét három főosztály látja el: az egyetemi, a kutatási, valamint az IT- és telekommunikációs politikáért felelős. Efelett van a főosztályközi titkársági osztály, valamint a közgazdasági és statisztikai részleg. A minisztérium titkársági támogatást nyújt Dánia Kutatási Tanácsának, a Dán Telekommunikációs Felhasználói Bizottságnak és a Dán Telekommunikációs Panaszbizottságnak, valamint kezeli az állami telekommunikációs részvénytulajdont. Magyarországon ezen területek különböző minisztériumok hatóköre alatt állnak. A távközlés teljes vertikumát a KHVM ellenőrzi és szabályozza, az informatika kodifikációs alapjai is oda tartoznak. A felsőoktatás és a tudománypolitika (OMFB) az Oktatási Minisztérium, az informatika gazdaságfejlesztési kérdései a GM, a kormányzati informatika és az információs társadalom kérdésköre pedig a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörét képezik. Vannak jelentékeny informatikai feladatai a kulturális tárcának (NKÖM) és az Ifjúsági és Sportminisztérium statútumában is szerepel az információs társadalomra való felkészítés kitétele. Az információs társadalom, tehát a közeli és modern jövő (jelen) megteremése valóban minden tárca területét érinti, ezért szükséges az egységes irányba való elmozdulás politikájának kimondása, a koordináció, az összhang megteremtése a különböző tárcák és intézmények között- nem is beszélve a szakmai és gazdasági érdekcsoportok véleményének integrálásáról. Az máris tudható, hogy az információs társadalom a közvetlen demokráciának nyit kaput, ahol az állampolgárok direkt módon szólalnak fel érdekeik érvényesítése érdekében, ezért a meglévő állami, közigazgatás, közösségi és egyénre szabott szolgáltatásokat elektronikus módon is elérhetővé kell tenni. Minderre fel kell készülni a közigazgatás, az informatika, az oktatás, az ismeretterjesztés és a jogalkotás területén egyaránt. Ez elképzelhetetlen fokozatosság és összjáték nélkül. Az informatikai kormánybiztos közelmúltban deklarált leendő kinevezése is e fenti logika elfogadásán alapszik. Emellett azonban hosszabb távon olyan apparátus felállítása is szükséges, amely nem csupán programokat koordinál, hanem kezdeményez és az ország gazdasági és társadalmi modernizációjához szükséges források és törvényi felhatalmazás birtokában végre is hajt a társadalmi elvárásoknak megfelelő projekteket és előkészíti azon környezetet, amelybe a következő generáció már belenő. Amíg ez létre nem jöhet, egy másik megoldás is kínálkozik. A kormánybiztosság alárendeltségében egy önálló informatikai szolgálat felállítása, amely a közigazgatási intézmények informatikai szakmai problémáinak megoldásával foglalkozó szakemberekből álló, szolgáltató testület lehetne. Ezen informatikai szolgálat valósíthatná meg a kormányzati informatikai beruházásokat, ellenőrizné a külső szállítók tevékenységét és létrehozhatna az igényeknek megfelelő szolgáltatásokat. Észre kell venni ugyanis, hogy bár az informatika öles léptekkel tart a média irányába, napjainkban valójában egy szolgáltatás, ami kinek csak egy PC-t, kinek vezető információs rendszereket vagy még többet jelent stb. A szolgáltató állam, illetve az információs társadalom, a jövő kiépítéséhez pedig szolgáltatások, szolgáltatók, irányt és igényt megfogalmazó politikusok, közszolgák, szakemberek együttesen kellenek.
QP | Quality Placement