Az APEH közleményében - melyet az mti.hu ismertetett - emlékeztetett arra, hogy az eva első éve 2003, s ezt az adót azok az egyéni és társas vállalkozók választhatták, akiknek az éves bruttó bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot. Az eva mértéke a bruttó árbevétel 15 százaléka, s az adót negyedévente kell megfizetni. Az adózók az első negyedévben 8,5 milliárd forint, a másodikban 11,1 milliárd forint evát fizettek be. Az egész évre tervezett 16 milliárd forint eva bevétel már július végére túlteljesült. A közlemény kitér arra is, hogy megváltoznak az evára vonatkozó szabályok: a kormány javaslata szerint az éves árbevételi határ 15-ről 25 millió forintra nőhet jövőre.Az APEH adatai szerint jelenleg 610 ezer egyéni és társas vállalkozás felel meg ennek a feltételnek. A NAPI Gazdaság korábban közölt számításai szerint az evajogosultság árbevételi plafonjának 25 millió forintra emelése csaknem 40 ezer vállalkozót érint, így 2004-re összesen 634 ezren választhatják ezt az adózási módot. A jelenleg evázó 60 ezer vállalkozásnak a tervezett törvénymódosítás szerint nem kell ismét bejelentenie e szándékát. Az adóhatóság optimista előrejelzése szerint a 40 ezer új potenciális evázó közül több tízezren választják az egyszerűsített adózást. A becslésnek ellentmondani látszik az a tapasztalat, hogy a 2001-es adóbevallások szerint jogosult cégeknek is csupán 10 százaléka döntött az eva mellett. A 60 ezer evázó meghatározó részének jövedelme pedig nem éri el a 10 millió forintot. A Pénzügyminisztérium számításai szerint 9,5 milliárd forinttal több folyhat a költségvetésbe a bevételi határ emelésé miatt. A 15 milliárdos árbevételi szintet véve alapul az árbevétel 15 százalékát kitevő 9,5 milliárdos adóbevételt 4222 vállalkozás produkálhatja. A kérdéses sáv felső értével számolva 2533 vállalkozás adódik. A pénzügyi tárca tehát jóval szerényebb várakozásokkal él az evázók körének bővülését illetően, mint az APEH. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Szerencsejáték Felügyelet illetékességébe tartozó vállalkozások evás befizetéseiből 400 millió forint származik jövőre a PM szerint. A tevékenységi kör és az árbevételi határ alapján a biztosítási ügynökök, kisebb zálogházak és magánlottózók evázási szándéka jöhet szóba. Az egyszerűsített adózás közülük is csak azoknak éri meg, akiknél alacsony szinten mozognak a társasági adóalapot csökkentő elszámolható költségek. Hasonló megfontolás alapján dönthettek az evázó vállalkozások arról, hogy akarják-e az iparűzési adó alapjául az eva adóalap 50 százalékát választani. Amely cégnek magasak a közvetített szolgáltatás után elszámolható, az anyag- vagy az eladott áru beszerzési értéke után elszámolható költségei, az ezekkel csökkentve az iparűzési adóalapot kedvezőbb helyzetben marad, ha nem az evaalap felét választja iparűzési adója alapjául. Az evázók között ugyanakkor a szolgáltató vállalkozások és szellemi foglalkozású egyéni vállalkozók vannak többségben, így ők jobban járnak az evás adóalappal.