A koronavírus járvány, a nyomában járó gazdasági válság, az energiaárak és a beszerzési költségek emelkedése nehéz helyzetbe hozza az egészségügyi vállalkozásokat, köztük a hazai fogászati magánellátást is. A pácienseket sem kíméli a mostani helyzet, hiszen nemcsak hosszabb várólistákra lehet számítani, hanem az elszabaduló infláció miatt már az is kérdéssé válhat, hogyan fogják megfizetni az emberek a magánellátás esetleges drágulását. 

Várható-e a fogászati kezelések árának további emelkedése? A kormány engedni fog a követeléseknek, és rendezi a szakdolgozók bérét a jövőben? Hogyan lehetne orvosolni a vidéki, falusi lakosság körében tapasztalható ellátási problémákat? Burjánzanak a külföldi páciensek ellátására specializálódott szolgáltatások, vagy azért még nem tart itt a hazai fogászati turizmus? A Napi.hu annak próbált utánajárni, hogy miként érinti a rezsiválság a fogorvosi rendelőket, valamint annak is, mi tekinthető valóban fogászati turizmusnak, és az ország mely területein népszerű ez a vállalkozási forma.

Drágulhat az ellátás, ha tovább nőnek a kiadások

December elején a Népszavának adott interjújában Nagy Ákos fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke arról beszélt, hogy van már olyan háziorvosi és fogorvosi rendelő, ahol letekerték a fűtést, és a betegek kabátban ülnek a váróban. A praxisok bevételéből szerinte nem finanszírozhatók az energiaköltségek: felmérésük szerint már akad olyan alapellátó, ahonnan öt-tízszeres kiadásnövekedésről számoltak be, a háziorvosok és a fogorvosok ezért a belügyminisztertől kértek segítséget a rezsiszámláik kifizetéséhez. 

Ahogyan a piaci szereplők bármelyikénél, úgy a fogászatban is a működési költségek emelkedése szükségszerűen vonzza a kezelések árának emelkedését is – mondta el a Napi.hu megkeresésére Dr. Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke.

Hozzátette, a drágulások számszerűsítése szerinte lehetetlen, de korai is volna még következtetéseket levonni arról, mennyivel ugrottak meg a működési költségek az elmúlt évben. A szakértő szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy jelentős különbségek vannak az egyes rendelőintézetek között: a hazai fogorvostársadalom többféle finanszírozási formában látja el a pácienseket, így mindegyik másként reagál a működési költségek emelkedésére. A magánvállalkozások maguk képeznek árakat, ezért gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piac történéseihez, de a fogászati kezelések jelentős drágulása kockázatot is jelent számukra. 

Szükségszerű az áremelések körültekintő átgondolása, hiszen igaz, hogy a rezsiköltségek megsokszorozódása a működési ráfordítások növekedésével jár, de a magánvállalkozások áremelése kockáztatja a fizetőképes kereslet megtartását

– állítja a MOK Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke. 

Az árak emelkedése tehát minden bizonnyal a pácienskör szűkülésével jár, kevesebb páciens pedig kevesebb bevételt jelent. A magánellátásnak hátat fordító betegek így az állami rendelőkhöz fordulnak, akiknek az ideje és lehetősége viszont véges, ezért meghosszabbodnak a várólisták: egy-egy nem akut ellátásra heteket, szakellátásban akár hónapokat is kell várni – tette hozzá lapunk kérdésére. 

Európai összehasonlításban Magyarország a sereghajtók közé tartozik a fogorvosi látogatásokban: az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján mindössze 0,35 az éves vizsgálatok száma egy főre vetítve, miközben az EU-s átlag évi egy látogatás felett van. A listavezető Hollandiában 2,5 ez az arány, Magyarországnál csak Románia és Ciprus áll rosszabbul ebben a tekintetben. Az persze tény, hogy a koronavírus-járvány első évében minden tagállamban bezuhant a fogászati látogatások száma, hiszen a fertőzési kockázatok és a karantén miatt sokan elhalasztották a nem sürgős kezeléseket.

Vidéken sokszor fogorvos sincs, de feszültséget okoz a kormányzati rezsitámogatások elosztása is

A várólisták hossza az ország különböző területein, valamint az alap- és szakellátás tekintetében eltérő lehet, de 2022-ben általánosságban is nőtt a várakozási idő az egyes kezelésekre. Ez alapvetően az előbb vázolt folyamatra, valamint a szakellátók számának és területi megoszlásának problémájára is visszavezethető. Visszatérő probléma az is, hogy a kistelepüléseken egyszerűen nincsen fogorvos, a pácienseknek pedig gyakran órákat kell utaznia az ellátásért. 

Nyilvánvaló, hogy a fiatal orvosokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a betöltetlen praxisokat válasszák. A kis létszámú közösségek praxisainak határait az ellátatlan területek felé tolva megoldást hozhatunk a hosszú utazások elkerülésére

– mondta el Dr. Linninger Mercedes.

Ugyancsak nehéz az államilag finanszírozott ellátók helyzete, ők ugyanis áraik jelentős részét nem tudják a páciensekre áthárítani, ahhoz hosszabb idő és jogalkotói szándék szükséges. Ez a finanszírozási forma így nehezebben alkalmazkodik, kockáztatva ezzel magát a vállalkozást és természetesen a benne dolgozók egzisztenciáját is. 

A szerződött vállalkozások működési kiadásokat rezsitámogatásként kapják meg az állami kasszából, ez azonban a kormányzat ígéretének ellenére még mindig alulmarad a háziorvosi rezsitámogatással szemben, noha egy fogorvosi rendelő működtetése az utóbbinál lényegesen költségesebb.

Jelenleg a fogorvosok 380 ezer, a háziorvosok 520 ezer forintot kapnak rezsitámogatás jogcímen havonta, amit azonban másra is költenek, hiszen sokszor a bért, a munkaeszközöket és a napi költséget is részben ebből fedezik. A kormánytól azt várják a szervezetnél, hogy növelje egységesen 640 ezer forintra az alapellátóknak járó rezsitámogatás összegét. A szakértő szerint a bérrendezésnél fontos azzal kezdeni, hogy a finanszírozási formák mellett az egyes rendelőkben dolgozók bérezése igen különböző. A kormány a közelmúltban az Egészségügyi Szolgálati Jogviszony törvényével három lépcsőben rendezte az orvosok fizetését – ebbe a körbe azonban csak a fogorvosok nagyon szűk része tartozik –, majd a praxisközösségbe tömörültek bérezése is átalakult.

Dr. Linninger Mercedes szerint ezzel nem oldódott meg a bérkérdés, de kétségkívül elindult egy úton, amiről okunk van feltételezni a jogalkotók pozitív szándékát.

Hozzáteszi, továbbra is méltatlan helyzetben vannak az iskolafogorvosok, de az alapellátáshoz kapcsolódó szakellátók jogállása is megoldatlan maradt. A kormányzati szándék persze bizakodásra ad okot, és megteremti a tárgyalások alapjait, de nem szabad megfeledkezni az állami szakdolgozók bérének rendezéséről sem, mely ez idáig nem történt meg – szögezi le a Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke.

Ha egy osztrák páciens Sopronba jár fogorvoshoz, az még nem fogászati turizmus

Az utóbbi időben sokat lehet hallani arról, hogy felpörgőben van a haza fogászati turizmus. Azonban a szakértő szerint ez nem ennyire egyszerű, hiszen továbbra sem tekinthető valóban meghatározó vállalkozási formának: különbséget kell tenni a külföldi betegek általános ellátása, és a komplex, fogászati kezelést is tartalmazó wellness szolgáltatás közt. Fogászati turizmusnak csak az utóbbi nevezhető, és egyelőre nagyon kevés az olyan vállalkozás itthon, amely a külföldi páciensek ellátására specializálódott.

Egy hallgató a fogtechnikai laborban a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán
Egy hallgató a fogtechnikai laborban a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán
Kép: MTVA/Bizományosi

Nem tekinthető fogászati turizmusnak, amikor például egy osztrák páciens Sopronba jár fogorvoshoz az olcsóbb ellátás érdekében, mint ahogy az sem, amikor a keleti határszélről is hazánkba járnak kezelésre a magasabb színvonal miatt. Habár még nem burjánzanak a kifejezetten külföldiekre építő vállalkozások, a páciensek részéről már látszik az igény a kikapcsolódással egybekötött kezelésekre.

Az ország bármely pontja mesés turisztikai célpont, és nem mellesleg magasan kvalifikált orvosok nyújtanak szakellátást Európai viszonylatban töredék áron

– állítja a MOK Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke.

Hozzáteszi, ezzel a lehetőséggel szeretnek élni a külföldi páciensek, hiszen a szolgáltatások minősége alapvetően nem tér el a nyugat-európaitól. De szerinte érdemes hozzátenni, hogy a gyors ütemben elvégzett munka rejt veszélyeket magában, ráadásul akadnak még megválaszolatlan garanciális kérdések is. Hangsúlyozza az etikai szabályok betartásának fontosságát, amely nagyjából azt jelenti, hogy ne történhessenek „túlkezelések”, azaz felesleges, bevételnövelő ellátások.

A fogászati turizmus legfontosabb területei az egyébként is népszerű turisztikai célpontok: elsősorban Budapest, a nagyobb városaink, a fürdővárosok és természetesen a Balaton.

Érdemes kiemelni, hogy koronavírus-járványt a fogászati turizmus is megérezte, hiszen a beutazók száma lecsökkent, a szolgáltatások újra szervezése pedig kihívásokat okozott az érintett vállalkozásoknak. A külföldi páciensek körében egyébként a komplex, teljes rehabilitációt kínáló ellátások a népszerűek, amely a szájhigiénés kezeléstől kezdve a fogpótlások „legelegánsabb” formájáig mindent érint. A cél az elégedett, mosolygó páciens, aki jó hírét viszi szakmának és az országnak is – állapította meg Dr. Linninger Mercedes.