A közép-kelet-európai országok vezetőinek gyorsan kell cselekedniük, ha el akarják kerülni a válság előtti egyenlőtlenségek újbóli megszilárdulását. A posztkommunista országok többé nem támaszkodhatnak fiskális problémákkal küzdő nyugat-európai szomszédaikra. A térség országai nem építhetik növekedésüket a külső finanszírozási forrásokra, illetve a túlzott devizahitelezésre, különben ismét olyan veszélyeknek teszik ki maguknak, amelyek a válságot okozták - hangsúlyozták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői a Reuters szerint.

Drámai külső kockázatok

Az EBRD javított korábbi, a közép-európai és ázsiai országok 3,3 százalékos növekedési előrejelzésén. A bank most azt várja, hogy a régióban 3,7 százalékkal bővül a gazdaság. Az EBRD egyúttal újabb, ezúttal külső veszélyekre figyelmeztet. "A külső kockázatok drámaian nőttek" - közölték a szakértők, akik szerint ennek ellenére Magyarország, Törökország, Lengyelország és Ukrajna kilátásai javultak, míg Románia és Bulgária kilátásai romlottak az idei évre vonatkozóan - számolt be a Bloomberg.


A növekedés válság előtti motorjai, mint a külföldi tőkebeáramlás, valamint a belső fogyasztás továbbra is gyenge lesz, így a 2008 előtti átlagos 5 százalékos éves bővülés ütem nem lesz megvalósítható.

Korlátozni kell a devizahitelezést

Az EBRD hétvégi zágrábi éves közgyűlésén a bank vezetése vázolta tervét, amellyel korlátozná a kelet-európai bankok devizahitelezését. Király Júlia, az MNB alelnöke szerint a magas devizaadósság a válság szimptómája, ráadásul a hitelintézetek számára is veszélyt jelent. A jegybankár szerint a probléma ugyan nem oldható meg egy nap alatt, ám az EBRD kezdeményezése, hogy a térségben a helyi fizetőeszközökön alapuló hitelezést ösztönözze kedvező hatású lehet - írta a Bloomberg.

A külföldi devizában eladósodottságot a régiós országok alacsony fejlettségű pénzügyi piacai, a lakosság alacsony megtakarítási hajlandósága és a magas kamatküszöbök is ösztönözték. A kialakult helyzet miatt a térségben aktív osztrák, olasz, német és svéd bankok most a deviza-alapú jelzálog-, autó-, és személyi hitelek refinanszírozásával küszködnek.

Magyarország is bővülni fog

AZ EBRD szerint Oroszország GDP-je (a korábbi 3,9 százalékos becsléssel szemben) 4,4 százalékkal. Az MTI-Eco tudósítása szerint az EBRD Magyarországon szerény, 1 százalékos növekedést vár, annak ellenére, hogy a megalakuló Fidesz-kormány költségvetési programja "egyelőre nem egyértelmű", emellett Magyarország - a magas közadósság-teher miatt - továbbra is ki van téve a befektetői hangulat változásainak.

Az EBRD januári térségi prognózisa még 0,6 százalékos idei egész évi GDP-mínuszt jósolt Magyarországnak, de már ez is javított előrejelzés volt; a még eggyel korábbi, tavaly októberben kiadott EBRD-prognózisban 0,9 százalékos magyarországi visszaesés szerepelt 2010-re.

A bank 2011-re 2,3 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsít az új, felülvizsgált térségi előrejelzésben.