Május végére csaknem 42 milliárd forintra nőtt a magyar kórházak tartozása, az adósságállomány egyetlen hónap alatt 9 milliárd forinttal nőtt a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. Idén, az első öt hónapban átlagosan 6,7 milliárddal duzzadt a kifizetetlen számlák értéke, szemben a korábbi évek havi 3-4 milliárdos átlagával.

Május végére minden tizedik kórház tartozása meghaladta az egymilliárd forintot, 4 intézményé a kétmilliárdot is. Május végén a Pécsi Tudományegyetem volt a legnagyobb adós 2,9 milliárd forinttal, második a Szegedi Tudományegyetem 2,7 milliárddal. Utóbbi egyetemi klinika a májusi 669 milliós plusszal viszont első a havi növekedést illetően. Több mint kétmilliárddal (2,2 milliárd forint) tartozik még a Debreceni Egyetem, ahol viszont májusban 103 millió forinttal csökkentették az adósságállományt.

QP | Quality Placement

A nagy kórházak közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiben is meghaladta a 2 milliárdot (2,18 milliárd) a tartozások értéke, a havi növekedés itt megközelítette a félmilliárd forintot.

Kétmilliárdhoz közelít a Péterfy Sándor utcai kórház adóssága (1,9 milliárd forint), ahol félmilliárdot meghaladó pluszt hoztak össze májusban.

A májusi növekedésben kiugróan sokat hozott össze a Dél-pesti Centrumkórház (440 millió forint), a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (391 millió), a Békés megyei kórház (298 millió forint), a Fejér megyei kórház (345 millió forint), az Észak-Közép-Budai-Centrum, lánykori nevén János kórház (411 millió), a Bajcsy kórház (330 millió), és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház (421 millió).

Megérkezhettek a Covid-eszközök számlái

A MÁK májusi számai a reálisan jósolt adósságnövekedés (3-4 milliárd) több mint kétszeresére rúgnak. A durván romló adatok hátterében ezúttal több tényező is állhat az adósságot folyamatosan gerjesztő rossz finanszírozási struktúra, és az alulfinanszírozottság mellett - kommentálta a friss számokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Az egyik lehetséges ok, hogy májusra megszűnt a plusz forrás formájában a kórházakba érkező kormányzati támogatás, a másik, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának berobbanásakor, márciusban berendelt eszközök 60 napos fizetési határidejű számlái májusban járhattak le, jelentősen megdobva ezzel a tartozások volumenét. Mással nem nagyon magyarázható ez  durva növekedés, az elektív műtétek ugyanis még nem indultak el, s a covidos kórházi betegek száma is megcsappant, bár ellátásuk májusban is komoly nyomás alatt tartotta a kórházakat.

Összességében abból, hogy olyan intézményeknél is felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, amelyeknél korábban sosem, az látható, hogy valami nagyon nincs rendben a rendszerben, s arra sem volt még eddig példa - kivéve az elhúzódó konszolidáció kifizetésekor, 2015-ben - hogy május végére meghaladja a 40 milliárdot a tartozásállomány - tette hozzá Rásky.

7 éve nem változott a dologi kiadásokra, azaz a tényleges gyógyításokra fordítható összeg

A kórház adósság növekedését Covidtól és béremelésektől függetlenül is kódolja az alulfinanszírozottság. Noha a kormányzati kommunikációból más sem folyik, mint az, hogy mennyivel több forrást kap folyamatosan az egészségügy, a valóság ezzel szemben az, hogy a gyógyítást szolgáló dologi kiadásokra 7 éve, azaz 2014 óta lényegében ugyanannyi pénz -220-230 milliárd forint - jut a költségvetési előirányzatok szintjén.

A tényleges költést a dologi kiadásokat terhelő bérverseny, valamint a kényszerű konszolidációra fordított forrás emeli csak meg. Utóbbi betervezésével nem kellene már májusban 40 milliárdos tartozásokkal szembesülni.