A kormány még tavaly döntött úgy, hogy megadóztatja az ország gazdagabb önkormányzatait, hogy az így befolyt pénzből a szegényebb településeket segítsék. Budaörs az ország egyik leggazdagabb városa, ezért a 21 milliárd forintnyi plusz költségvetési bevétel 10 százalékát egyedül ők állták volna. A befizetéssel azonban önmagában még a városvezetésnek sem lett volna problémája.

A perindításra akkor szánták el magukat, amikor az iskolafenntartó jelezte, hogy a helyi intézmény felújítására, állagmegóvására, fejlesztésére sincs forrásuk. Pedig ez mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne.

QP | Quality Placement

Az elsőfokú per részítélete júniusban született meg, ahol részben igazat adtak az önkormányzatnak, hogy valóban kárt okozott a szolidaritási hozzájárulás a településnek. De nem a teljes, 2,1 milliárdos összeget ítélték meg, hanem csak a központi költségvetésből érkező forrásokból levont 765 millió forint jár vissza.

Az állam - pontosabban az azt képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium - fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla pedig azt mondta ki, hogy a részítélet semmis, nem jár kártérítés Budaörsnek. Továbbá arról, hogy az állam okozhat-e kárt törvényalkotással, vagy alaptörvény-ellenes az újonnan hozott jogszabály, az Alkotmánybíróság hivatott dönteni. Hozzájuk azonban az állampolgárok vagy a városvezetések nem fordulhatnak közvetlenül.

Csütörtökön pedig a város bejelentette, hogy fellebbez az ügyben és a Kúriától vár jogorvoslatot. "Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem cáfolta, hogy az a döntés, amivel Budaörstől elvonták a saját bevételét, teljességgel alaptörvény és önkormányzati törvény ellenes (az elsőfokú bíróság éppenséggel ezt ki is mondta) csak a másodfokon eljáró bíróság szerint meg kell várni, amíg ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja" - nyilatkozta az ügy kapcsán a portálnak Wittinghoff Tamás polgármester.