Bár a hazai arány még mindig messze van az EU 40-50 százalék közötti átlagától, az előrelépés komolynak tekinthető. Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitáció hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel - összegzi a helyzetet a Trenkwalder tanulmánya.

Kilátások 2016-ban

A foglalkoztatási rehabilitáció területén várhatóan 2016-ban is folytatódnak majd a pozitív tendenciák. Míg korábban elsősorban az ipar, ezen belül is az összeszerelést végző szakmákban jelentkezett igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra, a közelmúltban már a szolgáltatási szektor, elsősorban a kereskedelemben is jelentős keresletet támaszt irántuk.

A legújabb trend azonban a magasabban kvalifikált, szellemi pozíciókra érkező igények erősödése: nagyobb multinacionális vállalatok, már nem csak az egyszerűbb fizikai munkásokat keresik a megváltozott munkaképességűek körében, hanem a magasabb képzettséget és idegen nyelvismeretek igénylő pozícióik egy részét is velük töltetnék be. Az alternatív foglalkoztatási formák főleg a kisebb vállalatoknál terjednek.

Ez ösztönöz sok dolgozót

A munkavállalókat is álláskeresésre készteti a minősítési rendszer szigorítása. Nem elhanyagolható szempont, hogy a komplex minősítési rendszer átalakulása és szigorítása is erősítette a megváltozott munkaképességűek "motivációját" a munkavégzésre. Míg 2010. decemberében még több mint 555 ezer fő részesült korhatár alatti, egészségkárosodáson alapuló ellátásban, addig 2015 szeptemberére ez a szám 415 ezer főre csökkent. Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkant-ellátásban. Az ellátások összegének csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek szélesebb kör vált gazdaságilag aktívvá.

Ez ösztönzi a munkáltatókat

Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez az érték már nem érte el a 70 ezer főt.

Állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, melyek közül a legjelentősebbek a közfoglalkoztatás, illetve az akkreditált foglalkoztatók támogatása. Az akkreditációs támogatás tavaly előtt 327 sikeres pályázónál több mint 30 ezer fő bérköltségét csökkentette.

Szintén előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven keresztül. A kártyát már a bevezetés évében 6400 fő vett igénybe, 2014-ben pedig már 20 300 fő élt a kártya által biztosított kedvezményekkel.

Az elmúlt években EU támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez:. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményekén országosan kb. 12. ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő - olvasható a felmérésben.

QP | Quality Placement