Az újabb generációk gyökeresen más életkörülményekkel szembesülnek, mint a szüleik, beleértve a pártalálás nehézségét, és az anyagi gondokat is.

A Frontiers in Psychiatry magazinban megjelent tanulmányra a Bien.hu akadt rá, és az alapján rávilágított, hogy a kutatás szoros összefüggést talált a depresszió kialakulása és az egyedüllét között. Jelenleg a szakértők szerint

egy elmagányosodási hullám kellős közepén vagyunk, amire hatalmas lapáttal tett rá a pandémia, amely még tovább erősítette az el- és bezárkózás érzését.

A magány szociális, érzelmi és gazdasági vetületei

A magány lehet vágyott és kényszerű, illetve szociális, vagy éppen érzelmi természetű. A magány tehát rendkívül összetett jelenség, és nem csupán azért, mert számos módon megkülönböztethetjük egymástól a típusait, hanem azért is, mert sokszor a magánynak más és más a kiváltó oka.

Lehet, hogy a magányos embernek nincsenek megfelelő stratégiái az érzelmei szabályozására, vagy éppen tart attól, hogy túlköltekezik, és ezért inkább otthon marad a négy fal között.

Az elmagányosodáshoz hozzájárulhat a közösségi média, az internet túlzott használata is, de a kutatások szerint egyvalami biztos: a magány negatív fizikai és mentális egészségügyi következményekkel jár. Az talán nem annyira meglepő, hogy növeli a depresszió kockázatát, de az már inkább, hogy aki magányos, az erőteljesebben érzi a fájdalmat, illetve nagyobb eséllyel halhat meg idő előtt. 

A magány összefüggést mutat az önálló élettel

A felmérések szerint manapság több az egyszemélyes háztartás, mint korábban valaha. Sokan vannak, akik soha nem házasodtak meg, nem tudtak elköltözni szüleiktől, elváltak, vagy özvegyek lettek.

A statisztikák alapján napjainkban majdnem minden harmadik felnőtt, vagyis a népesség mintegy harmada egyedül él a nyugati országokban.

Természetesen a társadalmi távolságtartás, amit a pandémia megkövetelt tőlünk, tovább erősítette ezt a vonalat, és a kutatásokból kiderült, hogy a társadalmi elszigeteltség ugyancsak kockázati tényező a fizikai egészség romlását tekintve, rövidebb távon is azokkal a kockázatokkal járt, amivel az elmagányosodás. 

Depresszióforrás

Az a 2022-es tanulmány, amely összefoglalt számos más kutatást, rávilágított, hogy az egyedül élés nagyon káros a mentális egészségünkre. Különösen az idős, vidéken élő férfiak voltak kitéve ennek a veszélynek. A statisztikák szerint városban könnyebben elviselhető az egyedüllét és a magány. A nemeket tekintve a nők kevésbé hajlamosak a depresszióra, és a fiatalok is kicsit egyszerűbben vészelik át a rosszabb időszakokat, mint az idősek. Összességében azonban még így is elmondható, hogy az egyedül élőknek 42 százalékkal nagyobb az esélye a depresszióra, ami jelentős különbség.

Mi másért rossz az egyedüllét?

Számos lehetséges magyarázat állhat a háttérben a szakértők szerint. Az egyik, hogy a legtöbbször az egyedül élők rosszabb anyagi helyzetben vannak, kevesebb szociális kapcsolattal és szociális támogatással rendelkeznek, és bizony ez utóbbi tényező kiugró hazánkban is. A statisztikákból tudjuk azt is, hogy a magányos felnőttek rosszabb testi vagy lelki egészségi állapotúak, esetleg rosszabb egészségügyi szokásokkal rendelkeznek. Ráadásul mindezek a tényezők össze is adódhatnak, nem csupán önállóan jelentkezhetnek.