Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint az, hogy a maginflációs mutató és az inflációs index között júliusra 100 bázispontra tágult a rés az áprilisi 10 bázispontról, arra utal, hogy a kedvező inflációs adat nagy részben volatilis termékek áralakulásának köszönhető, így az elkövetkező hónapokban - csak emiatt - 40-50 bázisponttal emelkedhet az infláció. Nem tekinthető Nagy szerint kedvező fejleménynek az sem, hogy a szolgáltatások részindexének csökkenése kizárólag a regulált árak körébe tartozó tévé-előfizetési díj eltörlésének köszönhető, miközben a keresletérzékeny szolgáltatások - mint például a taxi illetve a mozi - ára jelentősen emelkedett júniushoz képest. A ma napvilágot látott inflációs jelentés egyetlen valódi meglepetésének a sertéshús árának mérséklődését nevezte Békés Gábor, a Lehman Brothers szakértője. Békés szerint az állami intervenciónak idővel mindenképp meg kell jelennie a fogyasztói árakban is, és az sem zárható ki, hogy erre már augusztusban sor kerül. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az utóbbi napokban a régió több országát sújtó itéletidő már idén meglátszik a fogyasztói árakban, de valószínűbb, hogy erre csak jövőre kerül sor. Az utóbbi két hónap jónak nevezhető inflációs adatai után a piac egyöntetűen úgy vélekedik, hogy teljesül a jegybank idei év végére kitűzött inflációs célja, azaz 5,5 százalék alatt lesz a fogyasztói árak éves növekedési üteme. A szakértői prognózisok többsége 5,1-5,2 százalék körüli 12 havi rátát vár, de többen 5 százalék alatti indexet sem tartanak kizártnak. Az elemzők többsége szerint idén már nem várható kamatemelés, bár egyesek szerint amennyiben a kelleténél magasabb bérdinamikát sejtetnek a bértárgyalások illetve a kelleténél kisebb megszorításokat helyez kilátásba a jövő évi költségvetési tervezet, úgy az monetáris szigorításra kényszerítheti az MNB-t.