Az ismert volt, hogy az áfa, az energiaárak, valamint a jövedéki adó emelése 5 százalék fölé viszi a szeptemberi inflációt, a drágulás további, nem várt mértéke az érdekes – kommentált Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének gyorsabb üteme, az üzemanyagok árainak lassabb esése, valamint szezonális hatások - a ruházati cikkek esetében - állnak a magas infláció mögött. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője alapvetően két hasonló okkal magyarázta a becsültnél sokkal nagyobb inflációs adatot. A várakozásoknál jóval magasabb nagyobb volt az élelmiszerárak növekedése, s ezen a téren további emelkedésre lehet számítani. A pékek ugyanis jelezték, hogy a liszt és az energia drágulását be kell építeniük az árakban, ami 10 százalék feletti áremelkedést eredményezhet. A másik fontos tényező, hogy szeptemberben csaknem teljesen átjött lakossági energia árának emelése. Elsősorban az infláció összetétele aggasztó - mondta. Bár az üzemanyagárak kedvezően befolyásolták az inflációs adatot, ám októberben a bázishatás - tavaly a magas árak miatt októberre hozták előre az üzemanyagok áfájának eredetileg idén januártól érvényes áfacsökkentését - miatt ez kevésbé lesz látható. Suppan szerint szeptemberben még nem teljesen épült be az árakba az áfaamelés hatása, így ez felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy a gyenge forint egyértelműen látszik a tartós fogyasztási cikkek árának alakulásán: a korábbinál jóval kisebb a csökkenés, emellett pedig a ruházati cikkek - elsősorban szezonális okokból - „pluszba kerültek”. Ugyancsak gyorsíthatja az inflációt, hogy eddig csak kevés önkormányzat emelte a távhőszolgáltatás díját, így ez a következő hónapban várható drágulás is kedvezőtlen tényező lesz. Az infláció idei lefutását Török nem változtatja, de a 6,05 konszenzushoz képest magasabb, 6,3 százalékos decemberi inflációt vár. Az áremelkedés plafonját 2007 első negyedévének végére 7 és 8 százalék közötti ütemre teszi. Suppan októberben 6,5 százalékos inflációt vár, decemberre 6,8 százalékot, így az éves átlagos áremelkedés szerinte 4 százalék körül alakulhat. Január megint izgalmas lesz: az újabb intézkedések (gázáremelés, jövedékiadó-emelés, vizitdíj) tovább húzzák majd az inflációt, így várhatóan március és június között 8,5 százalék feletti szinten tetőzik. Az év második felében azonban megindulhat a dezinfláció, 2007 decemberében 5 százalék lehet, év egészében pedig 7,5 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizál a szakértő. A vártnál magasabb áremelkedési ütem nyomán erősödnek az 50 bázispontos októberi kamatemelés esélyei. A Takarékbank szakértője úgy véli, az MNB-nek folytatnia kell a kamatemelést, ebben a hónapban még jöhet egy 50 bázispontos szigorítás, majd újabb 25 bázisponttal nőhet a kamat, vagyis 8,5 százalékos alapkamattal zárhatjuk ezt az évet. A kedvezőtlen kilátások miatt elképzelhető, hogy e szint felett, akár 9 százalékon tetőzhet kamatszint jövő év első negyedében, bár egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni.