A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Kemény, gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételekhez köti a szeptembertől hatályos kormányrendelet a pedagógusok továbbképzési költségeinek állami kifizetését, a rendszer ellehetetlenülhet, gyakorlatilag "államosítják" − jósolták a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek. Idén január elsejéig a fenntartó önkormányzatok állták a tanárok tanulási költségeit, az ősszel kezdődő tanévtől azonban az iskolaigazgatók, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és a szakminiszter saját hatáskörben, a szeptember elsejétől hatályos kormányrendelet alapján dönt majd arról, hogy a munkáltató mit fizet és mit nem. (Nevük elhallgatását kérő szakértők szerint nem véletlen, hogy éppen a minap nevezett ki Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár több száz "intézményvezetőt".)

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a KLIK több mint 630 milliárd forint, a központi költségvetésből elkülönített keretében nem határozták meg, hogy az összeg hány százalékát lehet erre a célra fordítani − mondta a Napi Gazdaságnak Szüdi János oktatási szakértő. A jogszabály ugyanakkor olyan feltételekhez köti a szakvizsgához szükséges képzéseket, amelyeket a megemelt heti óraszám mellett gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, a tanároknak heti 22−26 órát kell kötelezően az iskolában tölteniük,6−10 órát egyéb iskolai tevékenységre kell fordítaniuk.

Ahhoz, hogy a KLIK-nél "tömbösített" 630 milliárd forintból a több százezer forintba kerülő szakvizsgákra és az azt megelőző képzésekre pénzt folyósítsanak, az iskolákban meg kell szervezni, hogy a helyettesítési rendszer ne jelentsen többletkiadást, a továbbképzésre jelentkező pedagógus átszervezett munkarendje ne okozzon fennakadást az iskolában. A pedagógus-életpályamodell minősítési rendszerének akadálytalan működéséhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a tanárok az automatikus Pedagógus I. kategóriába sorolás után "feljebb" lépjenek, ezt egyebek közt szakvizsgákkal érhetik el.