Tavaly decemberben a várakozásokat kissé meghaladóan, 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az egyhavi drágulás 0,4 százalék volt, a maginfláció 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult. 2007-ben az átlagos infláció 8 százalék volt. Az értékek magasabbak, mint az elemzők előzetes várakozása.A tavaly decemberi inflációt az előző hónapokhoz hasonlóan az élelmiszer, és üzemanyagárak húzták, állítja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. 12 hónap alatt, 2006. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 56,4, az étolaj 40,2, a kenyér 22,0, a száraztészta 21,3, az idényáras élelmiszerek és a tojás egyaránt 21,0, a péksütemények 20,8, valamint a baromfihús ára 16,9 százalékkal. A főbb kiadási csoportok közül a legnagyobb mértékben a háztartási energia árak emelkedtek (12,5 százalék), ezen belül, a távfűtés 31,3, a vezetékes gáz ára 17,8 százalékkal nőtt. Átlag felett drágultak az egyéb cikkek árai (7,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyag árak 13 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk (5,3 százalék), valamint a szolgáltatások (6,8 százalék) árnövekedése átlag alatti volt. A ruházkodási cikkek árai kis mértékben drágultak (0,3 százalék). A tartós fogyasztási cikkek körében árcsökkenés (1,6 százalék) volt megfigyelhető. 2008 első hónapjainak inflációját vegyes hatások alakíthatják: egyfelől több tavalyi árintézkedés hatása esik ki az első hónapokban (háztartási energia árak, vizitdíj, gyógyszeráremelés stb.), ugyanakkor az idei év is jelentős hatósági áremelkedésekkel kezdődött, míg az élelmiszerárak emelkedésének még nincs vége, így pl. a kenyér és a tej további áremelkedése várható. Több tömegközlekedési vállalat elhalasztotta az év eleji tarifaemelést, azonban a csúcson levő gázolaj és a drasztikusan emelkedő áramárak áthárítása előbb-utóbb megtörténhet. A gázárak szintén jelentős kockázatot jelentenek az év során, mivel a stabilan 90 dollár feletti olajárak az év közepére beépülnek a gáz importárába is, így kérdéses, hogy a tervezett gázpiaci liberalizáció során mekkora mértékű gázáremelésre lehet számítani. Suppan az év első hónapjára 7,1 százalékos, decemberre 4,5 százalékos, 2008 átlagában 5,7 százalékos inflációra számít, amelyek a fent említett kockázatok miatt akár jelentősen is felfelé mozdulhatnak. Hozzáteszi: "Jelenleg nem látunk esélyt kamatcsökkentésre, se az egyelőre emelkedő infláció, se a jelentős kockázatok, se a forint magasan maradt kockázati felára nem indokolja a kamatvágást. Várakozásaink szerint az első kamatvágásra júniusig várni kell, mivel egyes inflációt érintő kockázatok addigra tisztázódhatnak, a béradatok és a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak trendjének felmérése is több hónapot vehet igénybe. Amennyiben az év közepén jelentős gázáremelésre kerül sor, az inflációs cél elérése 2009 végére tolódik, amennyiben a sajtóhírekben emlegetett áfaemelésre is sor kerül, az inflációs cél elérése 2010 előtt lehetetlenné válik, utóbbi esetben 2009 közepéig is indokolt lehet a kamatok tartása." Nyeste Orsolya, az Erste elemzője sem vár kamatcsökkentést a monetáris tanács januári ülésén, és úgy látja, hogy az adatok nincsenek hatással a piacra. Miroslav Plojhar, a JP Morgan elemzője szerint kamatcsökkentés legelőször márciusban várható, és 2008 végéig 100 bázisponttal lesz alacsonyabb. Plojhar úgy véli, hogy 2008-ban az átlagos infláció 5,5 százalék körül alakul. Barcza György, a K&H elemzője szerint főleg az üzemanyagárakat lehet hibáztatni, amely 0,7 százalékos várakozásukkal szemben 2 százalékkal növekedett egy hónap alatt. Ugyanakkor a szezonális hatásoktól megtisztított adatok azt mutatják, hogy a szolgáltatások áremelkedése 5-6 százalékos szinten maradt, ami egybevág az MNB azon feltételezésével, hogy a kínálati oldalon bekövetkezett ársokk elszigetelt marad. Barcza úgy véli, hogy az importárak növekedéséért a gyengébb forintárfolyam volt felelős. Az eurózónában tapasztalható 3 százalékos infláció mellett az importinfláció arra figyelmeztetheti a bankot, hogy szigorú monetáris politikával erősítse meg a nemzeti valutát. A piac alacsonyabb forintárfolyammal és magasabb hozamokkal reagált, ami azt mutatja, hogy a központi bank anti-inflációs törekvései nem túl hitelesek.