A még mindig magas infláció és a forint gyors felértékelődése a reálárfolyam-mutatókat is megemelte. A NAPI Gazdaság számításai szerint májusban 5 százalékkal volt magasabb a külkereskedelem 85 százalékát lefedő, fogyasztói árindexre épülő effektív árfolyam, mint tavaly ilyenkor. Ez a reálárfolyam - amely a hazai és a külkereskedelmi partnerek inflációjával korrigálja a nominális árfolyamváltozást - ugyan már hosszabb ideje reálfelértékelődésről tanúskodik, ám ennek üteme most jelentősen gyorsult: 1995 januárja óta 12 százalékkal értékelődött fel a NAPI Gazdaság által számolt reáleffektív árfolyam, ebből 8 százalékpont következett be december óta. A mégoly komoly reálfelértékelődés sem feltétlenül vezet azonban az export csökkenéséhez, a külkereskedelmi hiány megugrásához - erre példa a Németországba irányuló export importot meghaladó növekedése, amely a forint reálfelértékelődése ellenére következett be. A vállalati működés hatékonyságának változását jobban jellemző fajlagos munkaköltség-alapú reálárfolyam 1994 óta 52 százalékkal értékelődött le a Pénzügyminisztérium szerint, a termelékenység növekedésének köszönhetően. A vállalatok jövedelmezősége is tartalékok meglétére utal: a gazdasági szféra adózás utáni eredménye tavaly és tavalyelőtt is elérte a GDP 9 százalékát. Ahhoz azonban, hogy a nyilvánvalóan meglevő vállalati tartalékokat mozgósíthassák, a vállalatoknak kezelniük kell szerződéses kötelezettségeikből fakadó rövid távú veszteségeiket.