Az Országgyűlés levette a február 22-i ülés napirendjéről a korrupcióellenes törvénycsomag azon részének tárgyalását, amelyet a köztársasági elnök decemberben küldött vissza megfontolásra.

A Transparency International Magyarország a korrupcióellenes törvénycsomag előkészítését és vitáját a kezdetektől figyelemmel kísérte, véleményezte és az átláthatósági megállapodásokra, valamint a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó szabályok bevezetésére maga tett javaslatot.

A törvénycsomag másik eleme, az 2010. április 1-én hatályba lépő a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, amely a közérdekvédelmi bejelentésekkel kapcsolatos eljárást és a bejelentők jogi védelmét, anyagi támogatását biztosítja. Ez a törvény szinte teljes egészében a végül létre nem jövő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalra (KKH) támaszkodott volna, ám sajnos, egyelőre nem látszik, hogy mely szerv, pontosan milyen keretek között fogja ezeket a feladatokat ellátni. A Transprency International Magyarország a bejelentők védelmét kiemelkedően fontos korrupcióellenes eszköznek tartja és bízik abban, hogy annak stabil jogi és gyakorlati hátterét a törvény hatályba lépéséig a jogalkotó megteremti.

A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott lett volna, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel. A már meglévő intézmények gyakorlatát lenne szükséges megvizsgálni és működési zavaraikat orvosolni.

Az úgynevezett "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszerét névleg szintén törvénybe iktatták, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet.

A házbizottság tulajdonképpen az utolsó nap vette le az Országgyűlés napirendjéről a korrupciós csomag visszaküldött részének tárgyalását, márpedig a ciklus végén a függőben lévő törvényalkotási ügyeket törlik, így a folytatás meglehetősen bizonytalan - mondta el Földes Ádám, a Tranparency International részéről a Napi kérdésére.

Ezen kívül számos közbeszerzési eljárási szabály sorsa bizonytalan, így az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részeket hatályon kívül helyezték, és az átláthatósági megállapodás is kifogásolható a szervezet szerint. A TI szerint némileg váratlanul másik törvénybe átemelt, és az általuk javasolttól lényegesen eltérő formában beiktatott megállapodás tovább bonyolítja a meglévő bürokratikus rendszert - mondta Földes Ádám.

Az elfogadott módszer helyett a szervezet szerint külső civil kontrollt kellett volna a közbeszerzések mellé rendelni, amely szerint független átláthatósági biztos(ok) követhetnék volna végig a folyamatot egészen az igény felmerülésétől a szerződés teljesüléséig. Az ajánlattevőknek szerződésben kellene vállaniuk az átláthatósági feltételek teljesítését, illetve, hogy a biztos hozzáférését biztosítják minden információhoz - mondja a TI munkatársa.

Az áprilisban hatályba lépő, a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény kapcsán a TI szerint nem kell új hivatal, a rendőrség és az ügyészség szerepét viszont lehetett volna vizsgálni és javítani.

A kampányfinanszírozás kapcsán Földes Ádám ugyancsak nem sok esélyt lát arra, hogy ebben a ciklusban előrelépés történjen. A Freedom House-zal közösen készített javaslatot a pártok nem fogadták el, és bár az MSZP saját javaslatként beterjesztette, így még hétfőn tárgyalják, de a TI szakértője nem bízik az törvény elfogadásában.

A választásokra készülve minden listát állító párt kiemelt témaként szerepelteti a korrupciót, illetve a korrupcióellenes fellépést, amiben a pártfinanszírozás ügye nem megkerülhető. A korrupcióellenes csomag kapcsán nyilvánvaló, hogy a közbeszerzési törvénnyel is kezdeni kell valamit - mondja Földes.

Jelenleg sajnos a nagy korrupciós esetek zöme el sem jut a bírósági szakaszba, kivételt talán csak a BKV-ügy jelent, de egyébként komoly anomáliák észlelhetőek a hatóságok korrupcióellenes munkájában - teszi hozzá.

A korrupciós helyzet kezelése Magyarország befektetői megítélésén is javíthatna, kérdés, hogy az új kormány milyen intézkedésekkel lép föl a témában, illetve, hogy lesz-e szándéka és képessége komplex stratégiát létrehozni és végrehajtani - véli a TI jogi tanácsadója.
QP | Quality Placement