Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) kommunikációs osztályvezetője

- Hogyan alakult idén a Németországból érkező befektetések volumene Magyarországon?

- A németországi vállalatok külföldi tőkebefektetései az idei év első kilenc hónapjában mintegy 47 százalékkal csökkentek 2008-hoz képest. Ez alól természetesen Kelet-Közép-Európa sem kivétel: Magyarországra mintegy 312 millió eurónyi német tőke érkezett, ami 40 százalékos visszaesést jelent, Lengyelországba szintén 40, míg Csehországba 45 százalékkal csökkent a német tőkekivitel.

A kamara tapasztalatai szerint elsősorban a német kis- és középvállalatok fogták vissza, illetve halasztották el beruházásaikat, miközben a legtöbb már elhatározott vagy megkezdett beruházási projekt többé-kevésbé a tervezettek szerint folytatódik. Ezt igazolják a német statisztikai adatok is: a szeptember végéig Magyarországon regisztrált német befektetések majdnem teljes egészében a már itt tevékenykedő vállalatok újrabefektetett jövedelmeiből valósultak meg, miközben az újonnan érkező tőke áramlása gyakorlatilag megállt.

- Hogyan éreztette hatását a gazdasági válság a magyar-német kereskedelemben?

- A Magyarországra irányuló német kivitel az első kilenc hónapban mintegy harmadával csökkent, a behozatal ennél valamivel kevésbé, nagyjából 21 százalékkal. A visszaesés itt valamivel nagyobb a többi kelet-európai EU-tagállammal folytatott külkereskedelem átlagához képest, természetesen az egyes ágazatokat eltérő mértékben érinti a kereslet visszaesése.

- Hogyan ítélik meg a beruházói környezetet, mennyire találják vonzónak ma Magyarországot a befektetők?

- Úgy látjuk, hogy a magyarországi német cégek nagyon hasonlóan ítélik meg a magyarországi üzleti környezetet, mint a hazai cégek vagy más országok befektetői. A befektetők elsősorban kiszámítható feltételrendszert várnak, mert csak ez teszi lehetővé a hosszú távú vállalati tervezést. A kiszámítható feltételekhez pedig az adó- és járulékrendszer ugyanúgy hozzátartozik, mint a korrupció visszaszorítása, a jogbiztonság vagy az árfolyam kérdése. Több pozitív elmozdulás ellenére továbbra is nagy teher a bürokrácia, ami anyagilag is hátrányosan befolyásolja a versenyképességet.

- Érezhető-e a német vállalatok részéről a Kelet-Közép-Európától keletebbre fekvő országok felé való orientálódás? Mi jelent Magyarország számára versenyelőnyt a többi országgal szemben?

- Magyarország viszonylag jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, beleértve egy széles vállalati infrastruktúrát, mellyel az európai cégek számára számos logisztikai előnyt tud nyújtani. Emellett a képzettséget, a termelékenységet és a költségeket is figyelembe véve vonzó a munkaerő minősége is. Ezen erősségek fenntartására és továbbfejlesztésére kell koncentrálni, mert hosszú távon - versenyképes árak mellett - csak innovatív, jó minőségű javakkal, szolgáltatásokkal biztosítható az ország versenyképessége.

- Milyen trend várható 2010-ben?

- A német gazdaság a jelek szerint szerény növekedésnek indult, ami az elemzők szerint jövőre is folytatódik. Amennyiben valóban bekövetkezik a német export 6-7 százalékosra prognosztizált növekedése, akkor ez Magyarország számára is kedvezőbb feltételeket biztosít. A német kis- és középvállalkozások külföldi beruházásait valószínűleg nagyobb óvatosság fogja jellemezni, ugyanakkor a már itt lévő cégek feltehetően a konjunkturális kilátások függvényében fogják ütemezni újabb beruházásaikat.

Mikola Gergely, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) elnöke

- Mennyire vonzó ma Magyarország a brit befektetők számára?

- Magyarország a mai napig vonzó befektetési célpont a brit tőke számára, ugyanakkor a mostani időszak beáramló befektetései nem pontosan ugyanolyan logika és trend alapján érkeznek hazánkba, mint korábban. A kamara vállalati tagsága idén 7,5 százalékos emelkedéssel 186-ra nőtt, igaz, tapasztaltunk némi szektortípusú átrendeződést a tagságon belül. A hotelipar és turizmus, valamint a banki és pénzügyi területen működő tagvállalataink száma csökkent, míg a vállalatirányítási tanácsadás, az oktatási, ingatlan- és számítástechnikai iparágban működő cégek száma emelkedett.

- Mik a leggyakoribb kritikák brit részről, illetve mivel a legelégedettebbek a partnerek?

- A leggyakrabban a kiszámíthatóság hiányát említik a befektetők, hiszen nem csupán az éppen érvényes adókörnyezet vagy a munkaerőpiac határozza meg a döntéseket, hanem az is, milyen biztonsággal tudnak a vállalatok két-, három- vagy ötéves távlatban kalkulálni. Ennek hiányában komoly bizonytalansági tényező van a versenyképességi egyenleg negatív oldalán, és a kockázat, hogy a befektetéseket máshova viszik, sokkal magasabb. További meghatározó pontnak számít az átláthatóság, az adminisztratív terhek csökkentése és a képzett, a piac igényeinek megfelelő munkaerő kérdése. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a befektetők összességében optimistán néznek a jövő elé.

- Mi jelent Magyarország számára versenyelőnyt a többi országgal szemben?

- Magyarország földrajzi elhelyezkedése és infrastruktúrája kiváló stratégiai pozíciót jelent Európa szívében. A befektetők ugyanakkor egyértelműen szükségesnek ítélik a korrupció visszaszorítását, hiszen az átláthatóságot kifejezetten a versenyképességet növelő tényezők között tartják számon. A bankrendszer fejlettségét a befektetők általában pozitívumként emlegetik, relatív versenyhátrányt jelent azonban az élőmunkát terhelő adók mértéke.

- Milyen trendre számíthatunk 2010-ben?

- Várakozásaink szerint a jövő év vége felé indulhat el jelentősebb növekedés. Sok függ természetesen attól is, hogy addig mit tesznek a vállalatok annak érdekében, hogy versenyképesen várják az új típusú megmérettetést.
QP | Quality Placement