A magyar gazdaság felzárkózást segítik, de önmagukban nem elégségesek az uniós források.  Attól, hogy építünk egy gyárat, még a gazdaság nem lesz fejlett. Ehhez ugyanis szükség van arra, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenység aránya minél nagyobb legyen a gazdaságban, illetve hogy a profit se áramoljon ki, hanem minél nagyobb arányban újra befektessék – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője.

Ráadásul több európai ország példája is azt mutatja, hogy önmagában nem biztosítják a sikert az uniós támogatások. Azt ír gazdasági csoda is jóval a Európai Közösséghez való csatlakozás után bontakozott ki. Az 1973-ban csatlakozott országnak ugyanis két uniós ciklust követően sem sikerült felzárkóznia, csak a 80-as évek végi gazdaságpolitikai reform hozta el számára a fordulatot - tette hozzá a szakértő.

Regős szerint további problémát jelent az is, hogy a vállalkozásoknál kialakult egyfajta függőség: a beruházásaikat csak vissza nem térítendő forrásokból hajlamosak végrehajtani. Ugyanakkor az már az elmúlt évek egyik fejleménye, hogy folyamatosan csökken az uniós források súlya a beruházásokban.

Magyarországon is létezik az a jelenség, amelyről néhány éve a német uniós biztos, Günther Oettinger beszélt, miszerint a támogatások jelentős része visszaáramlik a donor országokba, ezáltal a nettó befizető országok is haszonélvezői a mostani keretrendszernek.

Regős a lapnak úgy nyilatkozott: hazánkban ez két formában jelenhet meg, egyrészt a beruházások során importtermékeket használnak fel, másrészt a támogatást külföldi tulajdonú vállalkozás kapja, így a később megtermelt profit kiáramlik az országból. A magánszektor mellett az állami részarány is érdemben bővülhet a beruházásoknál, a 2022-es költségvetésben már egyértelműen átbillen a mérleg nyelve: a nemzeti források összege 3800 milliárd forintra rúg, szemben az uniós források 3000 milliárdjával.

Az Európai Unióval fennálló viták miatt pedig az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben az olló még jobban kinyílik, és magyar költségvetés terhére valósul meg számos olyan fejlesztés, amelyet eredetileg uniós fedezetű lett volna. Mindenesetre az Európai Helyreállítási Alap jelenleg csúszásban lévő előlegkifizetési idén 326 milliárdra, a jövő évi büdzsében már 450 milliárdra rúgnának. Az Államadósság Kezelő Központ múlt héten döntött arról, hogy legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben devizakötvény-kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét. A lépést azzal indokolták, hogy az EU-tól várható RRF (Recovery and Resilience Facility - a közbeszédben: helyreállítási alap) előleg kifizetése csúszhat a tervezett őszi időponthoz képest. A teljes összegből euró és dollár kötvényeket vásároltak, ezzel növelve a nominális államadósságot.

A Századvég szakértője mindezzel együtt úgy látja, korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszakkal kapcsolatban, mivel a támogatások felhasználása 2023 végéig tart. Ugyanakkor elismerte, ezek a források is hozzájárultak a magas beruházási rátához, így mindenképpen segítették a válság előtti gyors növekedést, illetve az elmúlt időszakban a kilábalást.