Kifogásolták még a (régebbi) tagok megfelelő tájékoztatásának hiányát, de a könyvvezetés, valamint a számviteli előírások pontatlanságát is. Az ezen a téren foganatosított intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről a belső ellenőrzési szervezet által készített - a takarékszövetkezet igazgatósága által megtárgyalt, a felügyelőbizottsága által jóváhagyott - jelentést is kérik a takarékoktól.

Az ügy hátterében nyilvánvalóan a takarékszövetkezeteknél gyorsuló tulajdonváltások állhatnak. A takarékok egy része a szövetkezeti forma helyett a részvénytársaságit választja, ami tiszta változásnak tűnik. (Korábban az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség [OTSZ] elnöke és a szektor ernyőbankjának vezérigazgatója is rögzítette: az integrációban jól megférnek egymás mellett a különböző tulajdonosi formák.) Gond az, amikor a forma ugyan marad a régi, de néhány csoport "fű alatt" igyekszik befolyást szerezni. Ennek eléréséhez jó megoldás lehet a részjegyek értékének, vagyis a tagok számára kötelező minimális vagyoni hozzájárulásnak a jelentős megemelése. Ilyen lépésre már meglehetősen sok takaréknál sor került. Az indok általában a tőkeigény. A hitelintézeti szektorban a PSZÁF legfrissebb jelentése is belső tőkehiányt állapított meg (Napi, május 12.), ráadásul úgy látva: a kereskedelmi bankoknál ezen a téren sokkal rosszabb helyzetben vannak a takarékszövetkezetek. Tény azonban, hogy az összevont jövedelmezőség mögött a takarékoknál jelentősek az egyedi eltérések, 2008-ban mindössze hét takarékszövetkezet volt veszteséges. Ezeknél a jövedelmezőségi probléma alakult már tőkehiánnyá. A friss tulajdonosok azonban érzékelhetően éppen a jobb helyzetben levő takarékokra vetnek szemet.




Egy különös, látszólag békéscsabai családokból álló befektetői kör térnyeréséről írt február 7-i számában a HVG, megemlítve a Buda-Cash Brókerház szerepét is. Utóbbi - mint a társaság elnöke a hetilapnak elmondta - korszerű működési modellt dolgozott ki a takarékok számára, amit a PSZÁF-nak, az OTSZ-nek és a Takarékbanknak is bemutatott. A modellt alkalmazókhoz szerinte csaknem kétmilliárd forint tőke áramlott. Az ügy szépséghibája viszont, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, kik is az eddig csak ügyvédek által megjelenített tulajdonosok. Annak ellenére, hogy az idén már szigorúbb a hitelintézeti törvény befolyásszerzéssel foglalkozó passzusa.

A takarékszövetkezeteknél is sor kerülhet minősített befolyás megszerzésére - mondta el lapunk érdeklődésére a PSZÁF szóvivője, Binder István -, de ennek minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően kell történnie. Mint hozzátette: ellenkező esetben a felügyelet kemény szankciókat alkalmaz. A megállapított jogszabálysértések miatt egyébként a megrótt intézmények több mint felét a PSZÁF a jogszabály alapján maximálisan kiszabható, 2,5 millió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Megjegyezzük, egy bank (viszonylag olcsó) megszerzésének tényéhez képest ez a szankció mindennek mondható, csak keménynek vagy visszatartó erejűnek nem. A felügyeletnek persze (beleértve a kiszabható bírság nagyságát is) csak akkora hatásköre van, amekkorát a jogalkotók számára engedélyeznek.