A pénzügyi tranzakciós illeték kialakításakor a lehető legmesszemenőbben figyelembe vettük a fogyasztók érdekeit, ezért az illeték alanyaiként nem a fogyasztók, hanem maguk a pénzforgalmi szolgáltatók lettek meghatározva. A szabályozás egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást arra a szolgáltatóknak, hogy a tranzakciós illetéket közvetlenül áthárítsák az ügyfeleikre. Ezen intézkedésekkel kívánjuk biztosítani, hogy az illetékfizetésre kötelezettek között erős verseny alakuljon ki annak érdekében, hogy az illetékfizetésből adódó tehernövekedésüket a lehető legkisebb mértékben hárítsák át a fogyasztókra - írta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő írásos kérdésére adott válaszában. (Az ellenzéki képviselő arra kérdezett rá, hogy mit tesz a kormány a tranzakciós illeték áthárítása ügyében, mivel amikor 2012 őszén a kormányzat bejelentette terveit, akkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor kormányfő is többször kijelentette, hogy a bankok nem fogják azt áthárítani az éles piaci verseny miatt. Később a PSZÁF vizsgálata arra a megállapításokra jutott, hogy a pénzintézetek 95 százaléka terhelte rá ügyfeleire a tranzakciós díjakat.)

A tranzakciós illeték bevezetését követően a pénzforgalmi szolgáltatók is különbözőképpen reagáltak és eltérően változtak a szolgáltatások díjai. A pénzforgalmi szolgáltatások díjai áthárításának kérdése azonban kívül esik a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szabályozási körén, az elsősorban fogyasztóvédelmi kérdésnek tekinthető - érvelt a tárcavezető. Majd arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alkalommal is eljárást indított a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekben foglalt díj számítási módjának hátrányosan egyoldalú módosítását tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, és több pénzforgalmi szolgáltatót arra kötelezett, hogy a jogosulatlanul áthárított tranzakciós illetéket ügyfelei számára térítse vissza.

Varga azt a régi NGM-es érvet is megismételte, miszerint a tranzakciós illeték bevezetése jól illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra átalakítása nyomán a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adóké növekedjen, elősegítve a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósulását. Ennek pedig megfelel a 2013. január 1-jén bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték, amely csekély mérték mellett, széles alapokon lett meghatározva.