Alaptörvény-ellenes a föld adóztatása című cikkünkben kifejtettük, hogy elvben nincs megtiltva a települési adó kivetése a termőföldre, de a gyakorlatban a kettős adóztatás szinte minden esetben felmerül, ráadásul meglehetősen szűk azon földtulajdonosoknak a köre, akik nem őstermelőként, vagy családi gazdaság tagjaként adják haszonbérbe területüket. A Komárom-Esztergom megyei Súron 2015-ben – elsőként – vezettek be települési adót, földadót, amely azóta is hatályos. Az önkormányzatnak sikerült elkerülnie, hogy felmerüljön a kettős adóztatás.

Minisztériumi állásfoglalás: nem sért jogszabályt

Sógorka Miklós, a falu polgármestere kiemelte, ellenállást váltott ki akkor a földtulajdonosok és gazdák körében az adónem bevezetése.

Miután a gazdálkodók megértették, hogy föld után fizetési kötelezettségük nem a mezőgazdasági termelőknek, hanem a földtulajdonosoknak van, így felháborodásuk alábbhagyott.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek iparűzési adó fizetési kötelezettsége van, mentesül a földadó megfizetése alól. Volt, aki felháborodásával egészen a Nemzetgazdasági Minisztériumáig jutott. A minisztérium állásfoglalását önkormányzatunk is megkapta, miszerint a súri „földadó” nem sért jogszabályt – fogalmazott Sógorka Miklós. Hozzátette: mégpedig azért nem, mert a helyi rendeletben szabályozták, hogy a föld tulajdonosa lehet adóalany, viszont, ha valaki a saját földjén gazdálkodik, már nem.

Földadó vs. iparűzési adó

– Ha a mezőgazdasági őstermelő éves árbevétele nem éri el az 1,2 millió forintot, akkor nem kell helyi iparűzési adót fizetnie, viszont így a földadónak alanya. Sok súri őstermelő, amíg nem volt földadó, nem nyújtott be HIPA-bevallást sem, mert arra hivatkozott, hogy az árbevétele okán mentes a helyi iparűzési adó alól. De miután bevezettük a földadót, inkább HIPA-bevallást nyújtottak be többen, így viszont mentesek a földadó alól – mondta Sógorka Miklós a Súron 2015 óra hatályos földadóról. A polgármester kiemelte: a földadó és a helyi iparűzési adó is önbevallás alapján működik. – Nem az önkormányzat állapítja meg, hanem az adóalanynak kell bevallania. Az önkormányzat adóügyi osztálya csak ellenőriz. Ha eltérést tapasztal, akkor felhívhatja az adóalanyt, hogy korrigálja bevallását. Ha nem sikerül tisztáznia a bevallása és az ingatlannyilvántartási adatok közötti eltérést, akkor javíthatja azt vagy megfizetheti a be nem vallott részt – tette hozzá.

A bakonyaljai faluban az aranykorona alapján számolják a fizetendő földadót. Évente mintegy 4-4,5 millió forint bevétele származik ebből az önkormányzatnak, amit 80 adóalany fizet meg.

Ötven aranykoronáig adómentesség

Sógorka Miklós kiemelte, a föld bérbeadása is személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, – az így megfizetendő szja az önkormányzat bevételét képezi – ám ha 5 évnél hosszabb időre adják ki a területet, nem kell fizetni. – Egy hektár súri termőföld haszonbérbe adása évente 50-60 ezer forintot jelent, ennek személyi jövedelemadója mintegy 7.500-9.000 forint. Míg egy hektár, átlagos 10 aranykorarna értékű parcella után 3000 forint megfizetésére kötelezi az önkormányzat az adóalanyt. Fontos leszögezni, hogy 50 aranykorona értékig adómentességet kaptak a tulajdonosok – fejtette ki Sógorka Miklós, aki szerint mintegy 90 önkormányzat tervezi bevezetni a föladót január 1-jétől.

Aranykorona

Földminősítési értékszám. A földterület tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.