Nyílt levélben tiltakoznak a szakmai szervezetek és tudományegyetemek a kormány Vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslata ellen, amely szerintük elfogadása esetén beláthatatlan következményekkel járna a hazai termál- és felszíni vizekre. A tervezet megszüntetné az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget, ami ahhoz hasonló következményekkel járhat, mint mikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrás elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került.

Egy kitermelő kútra két visszasajtoló egységet kell építeni, amelyek ára darabonként 150-200 millió forint is lehet.

Érdekes helyzet

A tervezet mögött az agrárlobbi állhat, noha megkérdőjelezhető, hogy valóban olyan sok, több ezer mezőgazdasággal foglalkozó család használ-e termálvizet, mint ahogyan az az érvelésben elhangzik - mondja Kóbor Balázs geológus, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter és a Magyar Termálenergia Társaság tagja. A javaslat rendkívül egyoldalú módon az agrárium érdekeire fókuszál, a stratégiai fontosságú és egyre jobban fölértékelődő magyarországi vízkészlet megóvásának szempontjaira fittyet hány a szakember szerint.

Mindemellett érdekes helyzetet eredményezhet, hogy közben a visszasajtoló kutak építését a magyar állam EU-forrásokból is támogatja az Új Szényenyi Terv pályázatainak keretében. Hódmezővásárhelyen, ahol a régió egyik legnagyobb ilyen rendszere üzemel, a kilencvenes évek eleje óta visszasajtoló kutak is működnek.

A területen új szereplők is jelennek meg, a CBA-közeli, alapetően logisztikai profilú szegedi Hansa-Kontakt Inv. Kft. például nemrég nyert el GOP-támogatást hasonló célra. Az új tevékenység beindításához szükséges korszerű geotermikus fúróberendezés megvásárlásához a Hansa-Kontakt Inv. Kft. az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának részeként kiírt Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása pályázat keretében közel 450 millió forint uniós támogatást kapott, a beruházás teljes költsége 1,883 milliárd forint. A társaság jelenleg csaknem 240 embert foglalkoztat, az új geotermikus kútfúrási üzletág létrehozásával pedig harminc további munkahelyet hoznak létre. Az MTI szerint a geotermikus kutak fúrását 2013 második negyedévében kívánja elindítani a cég új üzletágát.

Differenciált szabályozás kellene

Az Országgyűlés kormánypárti többségű szakmai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, úgy egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, a termálvízkészlet tönkretétele mellett foglal állást - fogalmazott Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke a keddi vitában. A javaslat rövid távon a termálvízkincs túltermelését okozza, ami hosszú távon beláthatatlan következményekkel járhat a képviselő szerint, aki bűnnek nevezte a valószínű megszavazást. Úgy tűnik, a kormány figyelemre méltó hajlamot mutat a szocializmus hibáinak ismételt elkövetése iránt Jávor szerint. Ezt a hibát Magyarország egyszer már elkövette, amikor a bauxitbányászat érdekében fokozott kitermelés következtében a Hévízi-tó és számos bakonyi forrás veszélyes vízhiányos állapotba került, most hasonlóra készül a kormány - fogalmazott. Én kérek elnézést, hogy a Fenntartható Fejlődés Bizottság támogatta a javaslatot - mondta Jávor. A fenntarthatósági kritériumok szigorítására, differenciált, a helyi vízvizonyokat is figyelembe vevő jogszabályi keretekre van szükség lenne szükség Bencsik János országgyűlési képviselő, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának igazgatóhelyettese, korábbi energetikai államtitkár szerint.

Nyílt levél a magyar Országgyűlés tagjaihoz:

"Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a Magyar Kormány Vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát (T/10516. számú) jelen formájában, szakmai alkalmatlanság miatt, elfogadhatatlannak tartjuk!

Elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikus energiahasznosítás fejlesztését, gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott Nemzeti Vízstratégia céljainak megvalósulását: "A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően - a csak hőhasznosítást követően - a visszasajtolást teszi szükségessé". (Nemzeti Vízstratégia 61. oldal)

Véleményünket hosszú távú üzemi tapasztalatokra, az azokon végzett kutatás-fejlesztési eredményekre, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Tudományos Bizottság Hidrogeológiai Tudományos Albizottsága összefoglaló anyagára alapozzuk. Ez tartalmazza a "hévíz visszasajtolás" kérdéseiben 2012. november 28-án megtartott ülés következtetéseit és tükrözi a szakértők véleményét, az alábbiak szerint:

Egyetértünk a visszasajtolást előíró jogszabály módosításának szükségességével - de nem a T/10516 sz. javaslatban leírtak szerint! A kizárólag energetikai célra használt termálvíz esetében jogi lehetőséget kellene biztosítani a visszasajtolási kötelezettség feloldására - de csakis egyedi elbírálás, előzetes hatósági mérlegelés alapján. A mérlegelés alapja a termálvíz készletek egyensúlyának megóvása, az elfolyó használt termálvizek elhelyezésével kapcsolatban a felszíni vizeket terhelő problémák megoldása lehetne, a kitermelés hatásainak kötelező monitorozásával.

Termálvíz készleteink végesek, a "gyógyvíz tengeren úszó ország" félrevezető, a médiában gyakran megjelenő képének elfogadása sok kockázatot rejt. Ez a szemlélet sajnos a törvényjavaslat szellemiségéből is visszaköszön. A termálvizeket tároló felszín alatti térrész sokkal inkább hasonlítható egy "vízzel telt léggömbhöz". Beláthatják, ha a léggömbből sok helyen, kifelé csorgatjuk a vizet - és nem töltjük azt vissza, - akkor az leereszt!

A jelenleg előterjesztett javaslat következményei ma még be sem láthatók, aminek a termálvízre épülő fürdő- és egészségturizmus és a jelenleg már üzemelő geotermikus vízhasználatok, valamint a környezetünk látja kárát. Ezzel egész Magyarország hosszú távon csak veszíthet! Minden túlzás nélkül súlyos környezeti kockázat prognosztizálható nemcsak a termálvizekre, hanem a használt vizeket befogadó felszíni vizekre is. Nyomatékosan indítványozzuk, ne szavazzanak meg olyan törvényjavaslatot, amely hasonló hatású lehet, mint mikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrásunk elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került! Csak a víztermelés befejezése segített a folyamat megfordításában.

Tisztelettel kérjük a Magyar Országgyűlés demokratikusan választott tagjait, szakmai kérdésekben fogadják meg a szakértők, a szakmai társadalom véleményét és ne fogadják el a T/10516. számú törvénymódosítási javaslatot. Gazdálkodjanak felelősen az ország egyik legértékesebb természeti kincsével, a termálvízzel!

Készséggel állunk e munkában, egy új törvényjavaslat kidolgozásában rendelkezésükre!"


Magyar Hidrológiai Társaság

Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség Magyarországi Tagozata

Magyar Termálenergia Társaság

Dél-alföldi Termálenenergetikai Klaszter

Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet

Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék

QP | Quality Placement