Az Alkotmánybíróság közleménye szerint az a törvényhozói cél, hogy az adóbűncselekmények hatékonyabb felderítése érdekében az APEH rendelkezzék bizonyos titkos eszközökkel és módszerekkel, önmagában alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, ennek megvalósítására a törvényhozásnak több lehetősége is van. Az Alkotmánybíróság jelen határozatában formai okból, a minősített többséghez kapcsolódó garanciális rendelkezések megsértése miatt állapított meg alkotmányellenességet. A testület megállapította, hogy a kétharmados törvényhez koncepcionálisan kapcsolódó rendelkezések, illetve a törvény lényegéhez tartozó normák átvétele általában ugyanazt a kétharmados többségű törvényhozói döntést igényli, mint amit az alkotmány a kétharmados körben eredetileg előírt - olvasható a testület közleményében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a megsemmisített rendelkezések sértik az alkotmányt, mert a rendőrségi törvény szabályozási koncepciójának lényeges elemeit veszi át. Az APEH egyes feladatairól szóló törvény nem az adóhivatal működéséhez igazodóan szabályoz, hanem a rendőrség működésével szorosan összefüggő titkos információgyűjtést adaptálja teljes egészében. A közlemény szerint, mivel a rendőrség működése minősített többséghez kötött szabályozási tárgykör, ezért annak - a feladatellátással összefüggő szervezeti kapcsolat hiányában történő - átvétele minősített többséget kíván. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a rendőrségi törvényben szabályozott, titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok átvétele az egyszerű szótöbbséggel elfogadott törvényben azért is sérti az alkotmányt, mert a minősített többséggel elfogadott törvény lényeges elemének átvétele a szabályozás eredményét tekintve - közvetett módon - kiterjeszti a rendőrségi törvény szervezeti hatályát.