Tizenöt magyar közgazdász közös levélben indokolta meg, miért nem értenek egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével. Az írást Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András jegyezte.

Egyrészt a magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne a kínai érdekek szolgálatára.

QP | Quality Placement

Másrészt az ITM szerint 540 milliárd forintra becsült projekt összege mintegy 90 milliárd forinttal meghaladja a 2022-re beterjesztett költségvetésben a felsőfokú oktatásra szánt előirányzatot.

Harmadrészt a projekthez felvenni szándékozott, 450-580 milliárd forintra becsült hitel kamatlába mintegy hatszorosa lenne az EU által kínált kölcsönnek.

Negyedrészt a hitel feltételei ismeretlenek, miközben a transzparencia elemi feltétele egy ilyen mértékű, nemzedékeket eladósító hitelnek.

Összességében akkor, amikor

  • az elmúlt évben a magyar államadósság rátája ismét 80 százalék fölé emelkedett,
  • csökkenteni kell a szintén felduzzadt államháztartási hiányt,
  • az EU Helyreállítási alapjából a kormány kivette az egyetemek megújítására szánt 1200 milliárd forintos csomagot,
  • Paks II. és a Budapest-Belgrád vasút létesítésére alsóértéken 4300 milliárd forintos adósságunk halmozódik fel - a piacinál magasabb kamatlábak mellett,

úgy ítéljük meg, hogy kifejezetten káros lenne a magyar gazdaságot és a jövő társadalmát további, soha meg nem térülő, újabb, több százmilliárd forintra becsülhető kiadással megterhelni - írták a közgazdászok a levélben.

További részletek itt olvashatók.