A NAPI Gazdaság cikke A budapesti közlekedés ténylegesen megfizetett és externális költsége együttvéve 532 milliárd forint (1999-es áron), azaz a fővárosi GDP 13 százaléka – olvasható Erhart Szilárd közgazdász tanulmányában, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg a közelmúltban. Ezért az árért azonban egyre lassúbb „szolgáltatás” jár: 1996 és 2005 között a budapesti közúti járművek átlagos sebessége a reggeli és esti csúcsidőszakban 35,5 kilométer/óráról 22,3 kilométer/órára csökkent. A BKV adatai szintén a forgalom lassulását tükrözik, az autóbuszok átlagos sebessége az 1994-es 17,2 kilométer/óráról 15,2-re csökkent 2005-re. Különösen nagymérték volt az autóbuszok sebességcsökkenése 2005-ben: egyetlen év alatt csaknem ötszázalékos volt a lassulás. Súlyos a helyzet a belvárosi kerületekben: a pesti Nagykörúton belüli területeken a sebesség öt év alatt 40 százalékkal csökkent, és 2003-ban már csak 13 kilométer/órával lehetett haladni – ez alacsonyabb, mint a kerékpárosok átlagsebessége. A tanulmány szerint az idő- és benzinköltséget figyelembe véve a fővárosi átlagsebesség egy kilométer/órás csökkenése 10-15 milliárd forinttal emeli a buszok és gépkocsik együttes utazási költségét éves szinten. Az okok között szerepel Budapestnek az európai nagyvárosokhoz hasonló monocentrikus jellege – az V., VI. és VII. kerületekben a lakosság több mint ötöde dolgozik, de csak hét százaléka él itt. A külső övezetek élhetőbb lakhelyet nyújtanak, de ez egyben megnöveli a lakosság utazási igényét. Budapesten a bejegyzett gépkocsik száma hét százalékkal nőtt az 1990-es évek közepe óta, és 2005-re megközelítette a 600 ezret – annak ellenére, hogy a lakosság ez idő alatt 12 százalékkal csökkent. Jelenleg 357 gépjármű jut 1000 lakosra a fővárosban, a tömegközlekedés iránti igény ezzel szemben drasztikusan csökkent, a HÉV- és buszutasok által megtett távolság (utaskilométer) ugyanis több mint 20 százalékkal visszaesett. A tanulmány szerint a budapesti közlekedés már elérte azt a szintet, aminél például Londonban, Stockholmban és Oslóban a belvárosi közlekedés díjkötelessé tétele mellett döntöttek. A bevezetést megelőzően a tömegközlekedés fejlesztésére lenne szükség, ami átmenetileg növelné az állami kiadásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanakkor a díjfizetés a tömegközlekedés átfogó fejlesztése nélkül megvalósítható – állítja a tanulmány szerzője –, és a gépkocsiforgalom kiváltására elégséges az autóbusz-hálózat és a parkolási rendszer fejlesztése. A fővárosi közlekedést 200-300 milliárd forintból nagymértékben lehetne fejleszteni - mondta lapunknak Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese. Ennyi pénzből lehetővé válna a buszsávok és a járműpark fejlesztése, illetve többek között a budai észak-dél irányú vonalak összekapcsolása. A cél, hogy vonzóvá váljon a tömegközlekedés. A képviselő szerint ha az egy főre jutó autók száma eléri a németországi szintet, Budapest útjai konkrétan járhatatlanná válhatnak.