A nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek közepe között dinamikusan növekvő jövedelem-differenciálódás az elmúlt évtized végétől nem folytatódott, az egyenlőtlenség mértéke csak enyhén nőtt, illetve stagnált 2004-ben 1995-höz képest - derül ki a KSH elemzéséből. A 90-es évek első felére jellemző volt mind a jövedelmek színvonalának jelentős csökkenése, mind pedig az egyenlőtlenségek dinamikus növekedése, de ez a tendencia megállt 1995-ben. A nyolcvanas évek utolsó harmadához képest 1995-re a reáljövedelem valamivel kevesebb mint 2/3-ra esett vissza, a jövedelem-egyenlőtlenség a korábbi 4,6-szeresről 7,5-szeresre nőtt. A kilencvenes évek második felében ezzel szemben megindult az életszínvonal növekedése, az egyenlőtlenség mértékében azonban lényegi elmozdulás nem történt. 2004-ben az egy főre jutó 786,6 ezer forintos éves jövedelem reálértéken már 40 százalékkal haladta meg az 1995. évit, a jövedelemegyenlőtlenség gyakorlatilag nem módosult. A legmagasabb egy főre jutó nettó jövedelemmel a vállalkozó háztartasfőjű háztartasok rendelkeztek 2004-ben. Az átlagos reáljövedelem viszont az alkalmazásban álló haztartasfővel rendelkező háztartásokban nőtt (43 százalékkal) erőteljesebben 1995-hoz kepest. A lakosság jövedelme 1995 és 2004 között nominál értékben 3,6-szorosára növekedett, az öregségi nyugdíjminimum pedig mindössze 2,8-szeresére nőtt, aminek következtében csökkent az ezen mutató alapján számolt szegények aránya Magyarországon - áll a KSH elemzésében. A lakosság több mint negyede ugyanakkor szegénynek érzi magát. Tíz éve a lakosság 12 százaléka volt szegény az öregségi nyugdíjminimum szintjét alapul véve, 2004-ben pedig mindössze 5 százaléka. A többi szegénységi rátában mindeközben nem történt lényeges elmozdulás. A lakosságnak valamivel több mint negyede (2004-ben 2,684 millió fő, azaz a magyar állampolgárok 27 százaléka) szegénynek érzi magát. Az elemzés rámutat, hogy a magas háztartási taglétszám szegénységben játszott szerepe napjainkban valamivel kisebb, mint a kilencvenes évek közepén volt. a munkanélküliség jelentősége a szegénység kapcsán pedig erőteljesen növekedett 1995-höz képest. A gyermek nélküli háztartások szegénységi kockázata kicsi, jóllehet némileg magasabb volt 2004-ben, mint 1995-ben. A szegénység szempontjából egyértelmű választóvonalat a három- és több gyermek eltartása jelenti: azok, akik ilyen háztartásban élnek több mint négyszeres valószínűséggel kerülnek az alsó jövedelmi huszadba, s közel négyszeres valószínűséggel a népesség legalacsonyabb jövedelmű tíz százalékába.
QP | Quality Placement