Az átlagos fogyasztói árakat vizsgálva érzékelhető a bolttípusok differenciálódása. Ha a Nielsen által felmért 85 élelmiszer kategória átlagos fogyasztói árszínvonalát országosan 100 százaléknak vesszük, akkor a diszkonté 81 százalék. A hipermarket indexe 102, a hazai láncoké 107, míg a szupermarketé 119 százalék. Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója rámutatott, hogy a különbségek oka alapvetően az eltérő választékban keresendő. Egyrészt azért, mert az átlagárszínvonal adott kategória összes cikkelemét magában foglalja, és a diszkont csatorna forgalmának mintegy felét kitevő kereskedelmi márkás termékek lefelé húzzák a mutatószámot. Másrészt pedig a csatorna szűk kínálata nem engedi meg a prémium termékek széles választékát. Azon kívül pedig az egyes csatornákban a szolgáltatások eltérő színvonala különböző költségekkel jár, amelyek befolyásolják a fogyasztói árakat. A boltválasztásnál kulcsszerepet játszó alacsony ár, illetve kedvező ár/érték arány mellett előtérbe kerülnek új, elsősorban a választékkal kapcsolatos tényezők; a legtöbb vevő szereti, ha kényelmesen, egy üzletben megtalálja mindazt, amire szüksége van. A háztartások a legtöbb pénzt élelmiszerre és háztartási vegyiárura egyharmad-egyharmad arányban adják ki hipermarketben, illetve szupermarketben. Erős a hagyományos élelmiszerbolt pozíciója is. Ott majdnem minden negyedik háztartás költi a legtöbbet élelmiszerre és háztartási vegyiárura. Ez a mutató jelzi a vásárló és a csatorna közötti kapcsolat erősségét.