Az amerikai módszertan szerint számítva már az elmúlt években is simán 6-7 százalék infláció lett volna idehaza, tehát az is igaz, hogy a csúcsra járatott, jegybanki szóhasználattal „magasnyomású" gazdaság mégiscsak jelentős áremelkedést okozott, csak a mi méréseinkben ez nem feltétlenül jelent meg - fogalmazott a közgazdász a hetilapnak.

Most az MNB valószínűleg amiatt lát okot aggodalomra, mert a világgazdaságban komoly változások zajlanak: egyrészt a nagy jegybankok elkezdték felpuhítani az inflációs céljaikat, hajlandóak magasabb inflációt is tolerálni, másrészt a költségvetési politika elképesztően agresszív lett: szinte minden országban frissen nyomtatott pénzek elköltésével pörgetik a gazdaságot, és e kettő veszélyes gyúelegy, amely a 2020-as évtizedben valódi, évtizedek óta nem látott inflációt hozhat a világ számos részén - mondta Zsiday Viktor.

Ha valódi inflációs nyomás lesz, akkor ez ellen a jegybank erős, erősödő forinttal tud reagálni, és olyan magas kamatokat fog tartani, amivel ezt a célt eléri. A kamatemelkedést tehát leginkább a forint árfolyamszintje fogja gyorsítani vagy adott esetben leállítani. Ez egy nehéz játék: olyan kamatszintet kellene tartaniuk, ami a forintot és részben ezen keresztül az inflációt a megfelelő helyre tereli, de a kamatok, az infláció és a devizaárfolyam között oda-vissza hatás van, ráadásul számos nemzetközi folyamat is befolyásolja. Könnyű hibázni ezen a területen - szól a konklúzió.