A szezonális hatások kiszűrésével számított folyó fizetési mérleg hiány1 2004 első negyedévében kisebb volt, mint az előző negyedévben. A hiány növekedésének tendenciája 2002 végétől folyamatos mérséklődést mutat. A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulásában a reálgazdasági tranzakciók (áruk és szolgáltatások) játszák a meghatározó szerepet. Az első negyedévben is e részmérleg kisebb hiánya magyarázza a mérleg egészének kisebb deficitjét. A reálgazdasági tranzakciókhoz képest a jövedelmek és a folyó transzferek egyenlegének alakulása hosszabb időszakot tekintve kiegyensúlyozottabb képet mutat, a hiány lassú növekedése alapvetően az újrabefektetett jövedelmek elszámolásából következik - áll a jegybanki jelentésben. Az előző negyedévvel összehasonlítva a reálgazdasági tranzakciók hiányának csökkenésében az áruforgalom egyenlegének javulása volt a meghatározó. A szolgáltatásoknál keletkezett hiány ugyanakkor nőtt az előző negyedévhez képest. Az áruforgalom egyenlegének az előző negyedévhez viszonyított javulása a kivitel behozatalnál nagyobb mértékű növekedésének a következménye volt. Az export szezonális hatásoktól megtisztított idősorának növekedési üteme a megelőző két negyedévben is magasabb volt, mint az import hasonló mutatója. A szolgáltatásokon belül mind az idegenforgalom, mind pedig az egyéb szolgáltatások esetében az egyenleg romlása figyelhető meg. Az egyéb szolgáltatások esetében mindez a kiadások dinamikus növekedése mellett jelentkezett, az idegenforgalomnál ellenben a kisebb bevételek az egyenlegromlás meghatározói. Az idegenforgalmi bevételek 2004 első negyedévében ismét alacsonyabbak lettek az előző időszaki értéknél. A kiadások trendje az elmúlt évek során lassú ütemben emelkedett, és a 2004. első negyedévi adat is meghaladta az előző negyedévi értéket. A szolgáltatásoknál megfigyelhető összbevétel növekedés kiesését ellensúlyozta az áruexport gyorsuló növekedése, az áru és szolgáltatás együttes bevételei és kiadásai az I. negyedévben azonos ütemben bővültek. A jövedelem és transzfer mérleg egyenlegében az adóssághoz és a nem adóssághoz kapcsolódó jövedelmek alakulása a meghatározó. 2004 első negyedévében az adóssághoz kapcsolódó jövedelmek egyenlege romlott, a nem adóssághoz kapcsolódó jövedelmek egyenlege pedig enyhén javult az előző negyedévhez képest, melyek együttes hatásaként a teljes jövedelem és transzfer mérleg egyenlege a szezonális hatásoktól megtisztítva kismértékben romlott. A viszonzatlan folyó átutalások 2004. első negyedévi bevételi többlete a szezonális hatásoktól megtisztítva elmaradt a megelőző negyedévben regisztrált értéktől. 2004 első negyedévben a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 860 millió euró beáramlást mutatott. Tulajdonosi részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke (részvény és egyéb részesedés, valamint az újrabefektetett jövedelem), a magyar befektetők 220 millió euró külföldre irányuló, és a külföldi befektetők 754 millió euró Magyarországra irányuló tőkebefektetésének eredményeként alakult ki. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió-befektetéseknél jelentkező nettó forgalom 326 millió euró forrásbeáramlást mutatott. 2004. március végén a jegybanki tartalékok értéke 10,2 milliárd euró volt. A nemzetgazdaság bruttó adósságállománya 1,1 milliárd euróval nagyobb volt az előző negyedév végén mért értéknél. A tranzakciók egyenlege 0,7 milliárd euróval csökkentette, míg az átértékelődések és egyéb állományváltozások hatása 1,8 milliárd euróval növelte a bruttó külföldi adósságot. A nettó külföldi adósság 0,8 milliárd eurós növekedése lényegében a tranzakciók változásának a következménye. A külföldiek tulajdonában lévő, forintban denominált jegybanki értékpapírok és állampapírok állománya 2004. március végén 9,2 milliárd euró volt, 0,3 milliárd euróval magasabb az előző negyedév végén mért adatnál. A negyedév során az állam 1 milliárd eurós kötvényt bocsátott ki. Az első negyedév végén az államháztartás és az MNB nettó adósságállománya - elsősorban a tartozások növekedésének következtében - magasabb volt az előző negyedév végi szintnél. Ezzel szemben a magánszektor nettó adósságállománya a követelések tartozásokénál nagyobb mértékű növekedésének eredményeként csökkent. A magánszektor nettó adósságállománya hosszú idő óta először kisebb, mint az MNB és államháztartás szektorok nettó adósságállománya.